DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az elmúlt hetekben Európa és benne hazánk közvéleményének érdeklõdését is felkeltette egy régebb óta létezõ és mind elmélyültebbé és tarthatatlanabbá váló probléma, a gyermekprostitúció, különösen pedig a köréje szervezõdõ piszkos ipar.
A Belgiumban napfényre került tragédia az a figyelmeztetés valamennyi civilizált állam, így hazánk számára is, amelyet nagyon komolyan kell venni. Nem véletlen tehát, hogy nemrégiben Stockholmban szenteltek nagy nemzetközi konferenciát a témának, s az sem véletlen, hogy '96. szeptember 23-27. között az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése '96. évi õszi ülésszaka sürgõsséggel tárgyalta ezt a témakört.
(14.10)
Természetesen tudunk arról, hogy a magyar jogrend eddig is ismert olyan intézkedéseket, amelyek büntették a kiskorúak ellen elkövetett szexuális bûntetteket, de nem állunk messze a valóságtól, ha azt állítjuk, hogy ez esetben másról és többrõl is van szó, mint ahogy említettem, a szexipar egy olyan területe leplezõdött le az említett események által, amelyrõl eddig a nyilvánosság nagyon keveset hallott.
A felháborodás, amelyet itthon is érzékelhettünk, nagy volt, s azt hiszem, marad is. Jól felfogott érdekünk, hogy saját és a nemzetközi közvélemény megnyugtatására is megkülönböztetett módon kezeljük e gondot.
Ezért kérdezem tehát államtitkár asszonyt, milyen jogi eszközök alkalmazhatók most, és milyen új rendelkezések megtételére van szükség ahhoz, hogy a gyermekprostitúció és vámszedõi ellen hatékonyan léphessünk fel? (Taps a kormánypártok padsoraiban.)