DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Amint az ismeretes, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 2. §-a szerint a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyûlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik. A Magyar Köztársaság alkotmányának 32/D. §-a (3) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységérõl évente beszámol az Országgyûlésnek.
Vannak azonban olyan esetek, amikor ez az éves beszámolási kötelezettség kevés, és erre is figyelemmel a Nemzeti Bankról szóló törvény 41. §-a (1) bekezdése lehetõséget ad arra, hogy az Országgyûlés a Magyar Nemzeti Bank elnökétõl eseti tájékoztatást kérjen.
Miután a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az a tény, hogy a Nemzeti Bank 1994. évi tevékenysége hozzávetõlegesen 40 milliárd forint pozitívumot hozott, az 1995. évi tevékenységében az eredményességi mutatók megdöbbentõ módon visszaestek, mert ekkor már a pozitívum lecsökkent 6 milliárd forintra, ugyanakkor pedig 1996-ban a kormány elõrejelzése szerint a nemzeti banki veszteségek, illetõleg a jegybanki elõrejelzések szerint a nemzeti banki veszteségek a 60, esetleg a 80 milliárd forintot is el fogják érni, ezért a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint most már nem lehet tovább halogatni azt, hogy a Nemzeti Bank elnökét a Ház elé idézzük, és a Nemzeti Bank elnöke adjon itt, az eseti tájékoztatás keretein belül választ a következõ kérdésekre.
Egy: mely években keletkeztek olyan veszteségek és milyen nagyságban, amelyeket az adott tárgyévekben az MNB mérlegeiben nem számoltak el?
Kettõ: a Magyar Nemzeti Bank milyen típusú mûveletein, tevékenységein keletkeztek ezek a veszteségek?
Három: milyen mérlegeredményt hoztak évek szerinti tagolásban az MNB saját vállalkozásaival folytatott üzleti tevékenységei, mint például a Citibank, a Unicbank, Zentral Wechsel und Credit Bank, Bank Wien, Dubank Frankfurt, Hungarian International Bank London s a többi.
(17.10)
Az el nem számolt veszteségeket az eszközök milyen csoportjára telepítenék, azokat túlértékelve, és a mérlegforrás oldalán a hiányt melyik forráscsoport fedezte évenkénti megbontásban?
Öt: a fenti 1-4. pontokra vonatkozó beszámolást, az Országgyûlésnek történõ benyújtás elõtt - a független kisgazdapárti álláspont szerint - a bank hivatalos könyvvizsgálójának számszakilag hitelesíttetni kell. A Kisgazdapárt álláspontja szerint a pénzügyi kormányzat egyik felsõ vezetõje, 1996. augusztus 16-án úgy nyilatkozott, hogy a jegybank hiányát az államkassza állja, azaz a kormányzat elismeri, hogy a Magyar Nemzeti Banknál veszteség keletkezett.
Ez a tény indokolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az 1996. Bvi LX. törvény 41. §-ának (1) bekezdése, 2. fordulata értelmében, eseti tájékoztatást adjon az Országgyûlésnek, hogy mikor, milyen módon és milyen ügyletek miatt keletkeztek ezek a veszteségek .
Felhívnám igen tisztelt képviselõtársaim figyelmét arra a tényre, hogy idõközben köztudottá vált, hogy a költségvetés módosítása kapcsán 2023 milliárd forintot, a forintleértékelésbõl fakadó veszteségeket, amelyek eddig a nem kamatozó kategóriákban voltak, most a költségvetéshez kamatozó államadósságként vinnék át. Ekként eltüntethetnének jelentõs nemzeti banki veszteségeket. Ezek megakadályozására és a veszteségek keletkezésének felderítésére lehetnek alkalmasak a kisgazda kezdeményezések. Ezért tisztelettel kérem annak támogatását! (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.)