AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Tisztelt Elnöknõ! Tisztelt Ház! Bár már az adóreform bevezetése, 1988 óta tulajdonképpen hagyománynak mondható az adótörvények évenkénti módosítása, az áfaadózásban a rendszert komplexen átformáló, megújító lépésekre már nincs szükség.
Ezt tükrözi a jelenlegi törvénymódosítási javaslat is, amely valamennyi adóalanyra kiterjedõ, átfogó, rendszerszerûen új rendelkezést nem tartalmaz. Ebben az adónemben az Európai Unió vonatkozó ajánlásának átvétele lényegében teljes körû, s a többi harmonizálandó terület számára példa értékûnek mondható. Ezen a területen hosszabb távon - idézõjelben mondom - "csupán" a kulcsok mérséklése, illetve egységesítése lehet a feladat.
Tisztelt Ház! Az áfaváltoztatások egy része azért szükséges, mert más adótörvények változása miatt a megfelelõ kapcsolódási pontokon át kell vezetnünk ezen egyéb változások következményeit. Ilyen például a tételes átalányadózás bevezetése a személyi jövedelemadó rendszerében. Ennek megfizetésével az adóalany valamennyi központi adónemben megváltja adókötelezettségét, s így az áfatörvény alapján egyébként adódó adófizetési kötelezettségtõl is el kell tekinteni.
A módosítások másik köre a személyi jövedelemadó, a társasági adó, illetve a vámok tekintetében megvalósuló adócsökkentés elõsegítésére ebben az adónemben a költségvetési bevételekre kedvezõen ható kisebb változtatásokat tartalmaz. Fõ törekvés a bevételek eltitkolásából származó adókiesés mérséklése. A bevételek láthatóvá tétele érdekében összehangoltan, valamennyi központi adónemben adóügyi diszpreferenciát társít az ésszerû nagyságrendet meghaladó készpénzforgalom ellen.
Az áfarendszerben a javaslat alapján nem igényelhetõ vissza a nagy összegû, egymillió forintot meghaladó készpénzfizetéssel kiegyenlített beszerzés áfatartalma.
Ugyancsak a forgalom ellenõrizhetõbbé tételét segíti az elektronikus kártyával történõ fizetés ösztönzésére a kártyaolvasók beszerzéséhez adandó kedvezmény is. A tervezett rendelkezés három éven át biztosítana költségvetési támogatást a készülék árának feléig.
A bevallott, de be nem fizetett adó behajtása érdekében az adó fizetésére kötelezettek köre a kormány elõterjesztése alapján bõvülne. A törvényjavaslat szerint meghatározott esetekben a vevõ kezesként felel az eladó adótartozásáért. Ez akkor következne be, ha a vevõ adólevonási jogával már élhetett, de a számlát még nem fizette ki.
Miután többen félreértették, szeretném világossá tenni: természetesen a számla megfizetése mentesít mindennemû kötelezettség, kezességvállalás alól. Az azonban visszaélésekre ad lehetõséget, és ezért nem járható, hogy a ki nem fizetett számla után az adót visszaigényeljék, de ténylegesen a számla kibocsátója ne fizesse be a visszaigénylésre forrást jelentõ áfát, mégpedig a visszaigénylést érdekes módon pontosan, de a fizetési kötelezettségét egyáltalán nem teljesítõ vevõ hibájából. Ilyenkor, és csak ilyenkor az áfa a vevõtõl is követelhetõ lenne a javaslat szerint, ami praktikusan többnyire az adó-visszaigénylés összegének áfafizetésre való betudását jelentheti.
További javasolt lépés a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésének megszüntetése, melytõl hat és fél milliárd forintos megtakarítást remélünk. Az intézkedésnek az a magyarázata, hogy a költségvetés feszített helyzetében véleményünk szerint nem vállalhat kockázatot az eladók és a vevõk között kötött ügyletekbõl. A javasolt következõ módosítás a elõzõ évhez hasonlóan az év végi zárókészletre jutó fogyasztási adónövekmény áfakénti elvonására irányul.
Tisztelt Ház! A kisvállalkozások ugyanakkor bizonyára szívesen fogadják majd az alanyi adómentesség értékhatárának megduplázását, azaz 2 millió forintban történõ megállapítását. Ezzel összefüggésben a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység átalányadózásának értékhatárát pedig négymillió forintra javasoljuk emelni.
Tartalmaz a törvényjavaslat egyéb, jórészt pontosító rendelkezéseket is. Ezek közös jellemzõje ugyanakkor, hogy egyik sem jelent távolodást az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseitõl; sõt, a használtcikk-kereskedelemben például az árrésadózásra való áttérés a közelmúltban nemzetközi szinten újraszabályozott rendszer átvételét jelenti.
A tervezett intézkedés az adóhalmozódás kiszûrését a különös adóalap meghatározással valósítja meg. Ezzel a fiktív számlákon alapuló adó-visszaigénylés ebben a körben végképp megszûnik. Így a személygépkocsik is visszakerülhetnek a használt termékek körébe, remélhetõleg megoldva ezzel a szakma problémáit is.
Tisztelt Ház! Fogyasztási adórendszerünk mûködtetése ma lényegében két törvényen nyugszik. Az anyagi jogi szabályokat tartalmazó fogyasztási adótörvény mellett a legnagyobb adótartalmú termékek termelését, forgalmazását és ellenõrzését szabályozó, úgynevezett jövedéki törvény is hivatott a fogyasztási adó jogcímen keletkezõ állami bevételek megfelelõ hatékonyságú befolyását biztosítani.
Ez a két törvényen nyugvó jogi megoldás eléggé sajátos Európában. Nálunk a piacgazdaságra való átmenet idõszakában a feketegazdaság elleni mielõbbi fellépést sürgetõ kényszerébõl fakadóan alakult ki ily módon, s - számos eredménye ellenére - gyökeres átalakítása szorul. Az elképzeléseinkben szereplõ új rendszer egy törvényben foglalja össze, szabályozza újra a fogyasztási adóra vonatkozó, a hatékony adóbeszedés, az adóelkerülések kizárása érdekében szükséges valamennyi szabályt. Az új jövedéki adótörvénynek egyúttal már igazodnia kell az Európai Unió normáihoz is, megjegyezve, hogy a teljes harmonizáció természetesen csak nagyobb idõtávlatban, a csatlakozás idõpontjára tûzhetõ ki célként.
(10.40)
Az új szabályozás kialakítására irányuló munkálatok már elkezdõdtek, és jövõre elkészül az új törvény, amely már csak a klasszikus jövedéki termékeket, a kõolajszármazékokat, az alkoholtartalmú italokat, a dohány-árukat ölelné fel.
A fogyasztási adóra most benyújtott törvénymódosítás, hasonlóan a külön tárgyalásban álló jövedékitörvény-módosításhoz, az elõbbiekbõl következõen csak kisebb terjedelmû. Jellemzõen a '97. évi költségvetés kapcsán aktuális január 1-jei módosításokat, illetve az egyes kérdések tekintetében a szabályozás nem halasztható korrekcióját tartalmazza.
Annak érdekében, hogy a fogyasztásiadó-rendszerben alkalmazott fix összegû tételes adók révén keletkezõ állami bevételek reálértéküket szinten tarthassák, idõrõl idõre szükséges a valorizálásuk. Az 1997. évi valorizációs javaslatnál olyan optimális adóemelési mérték kialakítására törekedett a törvény, amely a költségvetés forrásszükségletén túl figyelemmel van az antiinflációs politika által támasztott követelményekre, továbbá arra is, hogy az adóemelés lehetõleg ne járjon együtt a legális forgalom érzékelhetõ visszaesésével.
Mindez szempontokra tekintettel átlagosan 14,4 százalékos - a jövõ évre számított inflációs szintje alatti - adóemelést javasolunk január 1-jétõl a kõolajtermékek, a szesz, szeszes italok, a sör és a cigaretta fix összegû adótétele esetében. A valorizáció révén mintegy 28-29 milliárd forint többletbevétellel számolhatunk, amelybõl 20-21 milliárd forint a kõolajtermékek, 8 milliárd forint az élvezeti cikkek utáni bevételnövekmény. Az adóemelés fogyasztói árszintre gyakorolt közvetlen hatása mintegy 0,9-1,0 százalékot tesz ki.
Tisztelt Ház! Közvetlenül kapcsolódik az 1997. évi költségvetéshez a fogyasztói árkiegészítési kulcsok csökkentésére tett javaslat is. A bizonyos távolsági és helyi utazásokhoz nyújtott kedvezményeket finanszírozó fogyasztói árkiegészítés összege, az évenkénti jelentõs tarifaemelés hatásaként, azzal azonos mértékben, számottevõen növekedett az utóbbi években. Amíg például 1991-ben a költségvetés még csak 13,8 milliárd forintot fordított erre a célra, négy év elteltével, '95-ben 32,7 milliárd forintot, '96-ban pedig már nettó 39 milliárd forintot fizet ki. Így öt év alatt a támogatás közel megháromszorozódik.
A fogyasztói árkiegészítés - javaslatunk szerint - GDP-arányosan nem változik, de ehhez is 2-2,5 százalékponttal csökkenteni kell egyes utazások támogatottsági szintjét. Ez mintegy 1,1 milliárd forint kihatású intézkedést jelent.
A javasolt csökkentés miatt például a helyi tanuló és nyugdíjas havi bérlet ára mintegy 50 forinttal, a vidéki bejáró tanulók vasúti havi jegye, az átlagosnak tekinthetõ negyven kilométeres utazási távolságon, 130 forinttal emelkedik.
Megjegyzem, hogy nem változik viszont - javaslatunk szerint - a nagycsaládosokat, rokkantakat megilletõ 90 százalékos kedvezmény, valamint a legalacsonyabb szintû támogatás, az 50 százalékos kedvezmény például a közalkalmazottaknál, a nyugdíjasok eseti utazásainál.
Tisztelt Ház! A javaslatban szerepel a fogyasztási adós termékkör szûkítése is. Az adóbevételek szempontjából csekély jelentõségû termékek, például játékkártya, fûszerpaprika esetében, illetõleg azoknál a termékeknél, ahol a feketepiaci részarány - fõleg a környezõ országokból származó illegális import következtében - igen magas, így csokoládé, rágógumi, kozmetikumok, és emiatt a költségvetési bevétel sem jelentõs, megszûnik a fogyasztási adó. Hasonló indíttatással az aranytermékek és a kávé esetében az adó mintegy a felére csökken.
Számításaink szerint ezek az intézkedések megnövelik a legális forgalmat, és az áfabevételi többlet ellensúlyozza a fogyasztási adó kiesését. Megjegyzem, hogy a fogyasztási adós kör szûkítése összhangban van jogharmonizációs törekvéseinkkel is.
A jogharmonizáció érvényre juttatása céljából, de szolgálva egyúttal a hatékonyabb adóbeszedést is, változik az üzemanyagok utáni környezetvédelmi termékek díjának fizetésére vonatkozó szabályozás. Az üzemanyagokat terhelõ valamennyi köztartozást azonos módon kell teljesíteni.
Megemlítem még a fogyasztási adós termékek adómentes felhasználására, illetve az adó-visszaigénylésre való jogosultsághoz kapcsolódó, elsõdlegesen a kõolajos termékkört érintõ módosításokat. A szigorítást jelentõ intézkedések célja, a visszaélések visszaszorításának jogszabályi oldalról való alátámasztása, az adóelkerülés lehetõségének mérséklése.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy az elmondottak alapján a törvénymódosításokat megvitatni és a vita után támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)