FRANCZ REZSÕ (MSZP): Elnök asszony, köszönöm. Tisztelt képviselõtársaim, amit Barkóczy Gellért képviselõtársam ma itt a különféle cserearányokról elmondott, teljesen igaza van. Mint mezei közgazdász, én tájékozódtam. Meg tudom mondani, hogy hány kilogramm búzát ad egy kilogramm nitrogénért a német és a magyar gazda, ugyanez dízelolajra vagy havi munkaerõ árára, és minden egyébre vonatkozóan. Ezek lesújtóak ránk nézve.
Pontosan ezért kellene ezt a dolgot okosan felfogni képviselõtársamnak is. Ugyanis nyilván különbözõ a föld jövedelemtermelõ képessége, fekvése, közgazdasági helyzete, tehát nem azonos sansszal indul minden mezõgazdasági termelõ. Éppen ezért, aki nem lehet biztos abban, hogy akármilyen nagy jövedelem elõállítására képes, annak a költségelszámolásos módszert kell választani, mert abból adódóan ki fog derülni, hogy bizonytalan a költségekben, és azzal szembeállítja az árbevételét, úgy keletkezik a jövedelme, az árbevételének 40 százalékát eleve leírhatja költségként, mert nem tud számlát hozni a saját tevékenységébõl - tehát ez a törvényjavaslatban bent van.
El kellene olvasni - és akkor kiderülne, hogy érdemes emellett érvelni. Még egyszer mondom: nem megnyomorítani, hanem a boldogulását elõsegíteni akarja. Az lenne kedvezõbb, ha kimondanánk, hogy minden magántermelõ kisnemes, és ebbõl kifolyólag adómentes? A teherviselés egyenlõsége okán lehetne ilyet mondani? Nem lehet mondani. Tehát a megtermelt jövedelem arányában kell adózni. Mennyi a jövedelem? Derüljön ki a nyilvántartási rendszerbõl, és ez így tisztességes. Köszönöm szépen.