DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim! Az elmúlt héten napirend elõtt hosszabban volt alkalmam beszélni arról, hogy Tibet függetlenségi, illetõleg szuverenitási harcával kapcsolatosan az Európa Tanácstól kezdve az európai jogállamok nagy része parlamenti állásfoglalásban fejezte ki szolidaritását. Különösen aktuális ennek a kérdésnek az 1956. október 23-i forradalom és szabadságharc 40. évfordulójának elõestéjén való napirendre vétele arra való tekintettel is, hogy ennek a hétnek a végén a dalai láma Budapestre érkezik. Így tehát aktuálisnak tartottuk azt, hogy egy országgyûlési határozati javaslatban a parlament fejezze ki álláspontját a tibeti kérdéssel összefüggésben.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az elõzõ heti vita alkalmával szó volt arról, hogy általánosan elfogadott jogelv, hogy más ország belügyeibe nem avatkozik bele a magyar kormány. Szeretnék utalni arra, hogy az a határozati javaslat, ami önök elõtt, a parlamenti képviselõk elõtt fekszik, ez a határozati javaslat szövegében lényegében megegyezik a Német Szövetségi Köztársaság, Belgium, Olaszország parlamentjének állásfoglalásával. Nem a kormányt kötelezi valamire, hanem a parlament szolidaritását fejezi ki; nem kívánja feldarabolni Kínát, hiszen autonómiát kér a Kínai Népköztársaság területén belül; semmi olyat nem tartalmaz, amit a parlament ne vállalhatna fel a többi, Európai Unióhoz tartozó parlamenthez hasonlóan.
Ezért én arra kérem képviselõtársaimat, hogy a magyar forradalom évfordulója, a dalai láma látogatása alkalmával ezt az állásfoglalást tûzze napirendre és fogadja el, mert ez nem sért (Az elnök pohara kocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) más magyar érdeket, de kifejezi szolidaritásunkat egy hasonló sorsú néppel, mint a miénk volt '56-ban. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)