Ivanics István Tartalom Elõzõ Következõ

IVANICS ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnöknõ! Tisztelt Országgyûlés! Az általános forgalmi adó, a fogyasztási adó és az ehhez kapcsolódó fogyasztói árkiegészítés az igazságos közteherviselés megvalósításának egyik eleme.

A költségvetési bevételek között a vizsgálandó két adó nem a legnagyobb súllyal jelentkezik. Az 1997. évi költségvetésben csak az áfa elõirányzott bevételi terve 627 milliárd forint, együttesen ez mintegy 900 milliárdot tesz ki.

A törvény a lakosság egészét érinti, és a közteherviselés követelménye differenciáltabb mértékû adókulcsok használatát állítja elénk. A lakosság legszegényebb rétegével való szolidaritás megköveteli, hogy az alapvetõ élelmiszerek, elsõsorban a tej és kenyér vonatkozásában a nulla százalékos adókulcs visszaállítására sor kerüljön. Sajnos, errõl szó sem esik.

A visszaéléseket csökkentõ szigorító intézkedésekkel általánosságban egyet lehet érteni. Hozzájárulhatnak a költségvetési bevételek növeléséhez és a feketegazdaság visszaszorításához. További szigorító intézkedések is hozhatók, ha szem elõtt tartjuk a törvény végrehajthatóságát és az adóigazgatóság személyi és technikai ellátottságát, a kapcsolódó törvényekkel való összhangot.

Megfelelõ a hatályos törvény 16. § (5) bekezdésének módosítása, a termékek lízingelésérõl vagy részlet vásárlásáról. A lízing, illetve részletvásárlás esetén az eladónak az általános forgalmi adót az eladás napját követõ bevallásával egyidejûleg kell megfizetni. A jelenleg érvényes törvényi szabályozás szerint az eladónak áfafizetési kötelezettsége az egyes részletfizetések esedékessége napján keletkezik. Ez azt jelenti, hogy az állami költségvetés az eladónak több évre kamatmentes hitelt nyújtott, ugyanakkor az eladó a lízingdíj, illetve a részfizetések megállapításánál a vevõ felé kamatot számított fel.

(18.50)

A módosítás elfogadása esetén a költségvetés bevétele 1996. évben milliárd forintos nagyságrendben növekedhet. Az 1995. évi törvényjavaslat 12. §-ában szereplõ módosítások az áfa levonhatóságát részben tisztábbá teszik. Próbálja a törvényjavaslat a mezõgazdasági tevékenységet folytatók körében a kompenzációs felár fizetését is rendezni. Jó elgondolás, hogy a ki nem fizetett számla után az adót ne lehessen visszaigényelni. A korrekt végrehajtás valószínûleg éveket fog igénybe venni.

(Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyûlés

alelnöke foglalja el.)

Kõolajtermékek és helyettesítõik esetében el kell mondani, hogy itt a törvény túlterjeszkedik. Akar László államtitkár úr szerint is csak jogszabályi oldalról való megközelítés az itt alkalmazott szigorító intézkedéssor.

Mi a valóság? A valóság az, hogy ezen a fronton egy fokozatos eszkaláció következett be: emlékezzünk a hto-forgalmazás megszüntetésére, akkor más területre - a dohányzás, a szeszes ital, fûszerpaprika -, megpróbáltuk a jövedéki törvény összekapcsolásával ezeket a területeket, sajnos, szinte tisztán adminisztratív eszközökkel a megfelelõ mederbe terelni. Elmondhatjuk, hogy ez nem sikerült.

Meg lehet tenni, hogy adókötelessé teszünk még jó néhány terméket, de a dolgok logikája szerint annyit ér a törvény, amennyi végrehajtható belõle. Véleményem szerint ez a problémakör a jövedéki törvényben biztosított lehetõségek kihasználásával megoldható, különösen, ha gyakorlati készletfigyeléssel, konkrét ellenõrzésekkel, minõségbiztosítással párosul.

Végre a felhasználandó üzemanyagokat minõség szerint is ellenõrizni kellene! A kisfogyasztói felhasználás elõtt kellene ellenõrizni. Tehát az nem igaz, hogy a magyar benzinkutaknál az üzemanyag-minõséget megfelelõ minõségbiztosítási rendszer mellett nem lehet hatékonyan ellenõrizni. Az igazi kérdés itt merül fel. Ha itt ezt az ellenõrzést hatékonyan és rendszeresen tudjuk végezni, és biztosítjuk azt, hogy az üzemanyagkutak beszerzési forrásai is ezen keresztül ellenõrizhetõek legyenek, akkor úgy gondolom, hogy a probléma gyökerét sikerül kezelni.

Ehhez kapcsolódik az, hogy nagy öngólt rúgunk a növényi eredetû üzemanyagok 57 forint 40 fillér/liter fogyasztási adójával és jövedéki termékké minõsítésével. Ezt a problémakört a jövedéki termékekrõl szóló törvény módosításánál részletesen kifejtettem. Ez egy nagyfokú - nem is tudom jó szóval illetni -, talán pesszimizmusra vall, hogy nem vagyunk képesek mezõgazdaságunk érdekében arra elmozdulni, hogy ezen a területen megfelelõ kedvezményeket, megfelelõ teret biztosítsunk ezen alternatív hajtóanyagoknak a kifejlesztéséhez. Ha ilyen rendelkezéseket, ilyen törvénymódosításokat hozunk, így gúzsba kötjük ezeket a lehetõségeket, akkor semmiféle fejlõdés nem várható, és elmondható, hogy már ma is jelentõs lemaradásunk van egy Ausztriához vagy Hollandiához vagy - nem is akarom mondani Brazíliát.

A kormány az adórendszer továbbfejlesztésének irányelveinél egyértelmû, következetes, antiinflációs politikát ígér. Sajnos, sem az áfa, sem a fogyasztási adó nem az infláció ellen hat. Születésük pillanatától folyamatosan inflációgerjesztõek voltak. Az áfa bevezetése, a kulcsok növelése, a halmozódások folyamatos termékdráguláshoz vezettek. Ezen inflációs nyomás ma is hat.

A 21. § (2) bekezdése véglegesen megszünteti a magánerõs lakásépítés áfa-visszatérítéses támogatását. Tehát azokat bünteti, akik otthont akarnak építeni maguknak. Nem átgondolt, felelõtlen döntés.

A jelenlegi túladóztatási állapot tartós fenntartása növekvõ lemaradáshoz vezet a nemzetközi versenyben. Még a környezõ országokkal szemben sem tudjuk érvényesíteni komparatív elõnyeinket, hiszen még hagyományosan saját elõállítású élelmiszereink árszintje is magasabb a szomszédainkénál. Arra azonban jó, hogy gát nélkül ömöljenek be a nyugati, dotált, kommersz élelmiszerek.

Jelenleg a fogyasztási adó 14,4 százalékos átlagos növelése is sok, sõt, nagyon sok. Akar államtitkár úr szerint a fogyasztói árkiegészítés GDP-arányosan nem változik, de ehhez is 2-2,5 százalékkal csökkenteni kell egyes utazások támogatottsági szintjét. Ez mintegy 1,1 milliárd forint elvonást jelent. Akkor hogyan fog változni a GDP? Komoly a szándék az infláció letörésére? Meg akarjuk szüntetni az egyre növekvõ elszegényedést?

Ezen kérdések alapján azt tudom mondani, a tárgyalt törvények apparátus-ízûek maradtak, és nem mutatnak lényeges javulást. Köszönöm a figyelmüket.

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage