DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Mélyen tisztelt Képviselõtársaim! Amikor az 1994-ben megválasztott Országgyûlés elsõ rendes ülése kitûzetést nyert, illetõleg megtartatott, én a magam részérõl egyéni képviselõi indítványt terjesztettem elõ önök elé, H/9. szám alatt lett ez iktatva és kezelve, amelynek a lényege az, hogy teljes és tényleges kontrollt és vizsgálatot javasoltam 1989. január 1- jétõl kezdve minden úgynevezett privatizációs ügy kapcsán. Önök - képviselõi bölcsességtõl vezettetve - csaknem 98 százalékos arányban ezt elfogadták, napirendre tûzték. Azonban sajnos mind a mai napig nem került a tárgyalási rendbe. Az igaz, hogy más hasonló indítványok a késõbbiek során benyújtást nyertek, és ezek egy részét az igen tisztelt Ház részben tárgyalta is. De a lényeg az, hogy mind a mai napig nem indult meg a nemzet vagyonának elidegenítésével kapcsolatos ellenõrzés, parlamenti ellenõrzés.
Emlékeztetni kívánom azokat, akik már a korábbiakban is ezekben a padsorokban ültek, hogy még a '90. évben megválasztott parlament egy igen tisztelt képviselõje, dr. Kõrös Imre hasonló indítványt terjesztett elõ akkor. Õt akkor leszavazták. Önök napirendre fogadták. És hogy mennyire indokolt és helyénvaló volt ez az én javaslatom, ezt az élet azóta bekövetkezett tényei sorra igazolták.
Kérem, néhány szempontra kívánok rámutatni. Meg kellene vizsgálni, hogy ténylegesen milyen vagyonokat, kiknek, milyen módon és milyen ellenértékért idegenítettek el, illetõleg a vevõk milyen adózott jövedelemforrásból tudták ezt fedezni. Hogy a szerzõdéssel kapcsolatos járulékos kötelezettségeiknek - például a munkahelyek fenntartásának vagy a cégek fejlesztésének - eleget tettek-e. Nem ennek tudható be netán az a hatalmas munkanélküliség, amely jelenleg a társadalom dolgozó rétegeit sújtja?
A továbbiakban szeretnék rámutatni arra, hogy meg kellene vizsgálni azt az arányt, hogy ennek a nemzeti vagyonnak az értékesítése milyen módon, milyen összegben került be a költségvetésbe, illetõleg az állítólagos szakértõk milyen összeget vettek fel, mennyibe került maga a privatizáció, hogy aránylott az államosítások áldozatainak, a gazdasági áldozatoknak adott úgynevezett kárpótlási jegy nominális értéke és tényleges értéke ahhoz, amit ez jelentett volna a társadalomnak.
Kérem, minden titok az egyiptomi fõpapok kisisteni megkérdõjelezhetetlenségének az árnyát veti a társadalmunk fölé. Én a magam részérõl azt szeretném, hogy teljesen átlátható legyen a mi demokráciánk, ne legyenek titkos szerzõdések.
Kérem, abban az esetben, hogyha itt különbözõ végrehajtási problémák merülnének fel, javasoltam önöknek, és most is javasolom az adójogszabályok adta lehetõség érvényesítését, hogy megvizsgálni az ország összes Rózsadombján - idézõjelbe téve ezt a fogalmat -, hogy az ottani vagyonok milyen adózott formában keletkeztek. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) És abban az esetben, hogyha ezt nem tudja a tulajdonos igazolni, akkor érvényesíteni a hatályos elõírásokat. Idõ hiányában köszönöm ezt a lehetõséget is, elnök úr. (Taps a jobb oldalról.)