DR. VERES JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság elõadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A költségvetési bizottság október 16-án, késõ estébe nyúló ülésén tárgyalta az 1997-es költségvetés benyújtott tervezetét. A bizottsági vitában igen hosszan folyt érvelés leginkább két témakör körül, az egyik az ÁSZ-alelnök úr által imént említett adósságcsere kérdésköre volt, a másik pedig egy olyan vitacsomópont, amelyet talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy az általános gazdaságpolitikai elvekrõl folyt a bizottságon vita.
Elsõként a második mondatról szólnék néhányat. Ez a vita akörül kristályosodott ki, hogy vajon a költségvetési bizottság tagjai hogyan ítélik meg az 1994-1995 óta követett gazdaságpolitikát, vajon ezt alkalmasnak, helyesnek ítélik-e meg, ennek eredményeit milyennek ítélik.
Természetesen eltért a véleménye a kormánypártnak és az ellenzéki képviselõknek e gazdaságpolitika helyességét, sikeres vagy sikertelen volta megítélését illetõen. A kormánypárti képviselõk amellett érveltek, hogy 1995-tõl kezdõdõen következetes gazdaságpolitika folyik Magyarországon, ennek eredményeként 1996 végére olyan helyzet teremtõdik a költségvetésben, a magyar gazdaságban, amelyre ezt az 1997-es költségvetés tervezetet rá lehet építeni, ennek alapján el lehet indítani azokat a folyamatokat, amelyek az 1997-es költségvetésben megjelennek.
Az 1997-es költségvetésben megjelenõ fõ folyamatok közül alapvetõen egyetértés alakult ki a bizottságban abban, hogy a belföldi felhasználás növekedését fogja elérni Magyarország 1997-ben, s ezen belül a beruházások szintjének a növekedésében is egyetértés volt, tulajdonképpen az ellenzéki képviselõtársainkkal együtt is.
Üdvözöltük az export növekedését a tartósnak nevezhetõ beruházásnövekedést és a csökkenõ jövedelemcentralizációt, bár az 50 százalék fölötti aránya e centralizációnak a hozzászólók szerint még mindig túl magas ahhoz a célhoz képest, amit szeretnénk elérni, noha ezt a célt egyik évrõl másik évre nyilvánvalóan nem lehet elérni, ezért csak néhány év távlatában lehet azt a bizonyos 40-45 százalék közötti mértéket magunk elé célul kitûzni és majdan elérni, amit valamennyien szeretnénk. Legalábbis az akkor véleményt nyilvánítók közül valamennyien.
Helyesnek tartották a hozzászólók azokat a prioritásokat, ami a költségvetésben megfogalmazódik, így a felsõoktatás, általában a közoktatás, a kutatás-fejlesztés és a területpolitika fontosságát, valamint az európai integrációhoz való közeledés elõkészítésére rendelkezésre álló forrásokat az 1997-es költségvetésben.
A bizottsági vitában nem alakult ki egyetértés a tekintetben, hogy vajon ez az 1995 óta követett gazdaságpolitika helyes avagy helytelen volt, a kormánypárti képviselõk megfogalmazták azon véleményüket, hogy a stabilizáció nem volt megkerülhetõ, ez szükséges volt ahhoz, hogy most ilyen tartalmú 1997-es költségvetés kerülhessen beterjesztésre a Ház elé.
A másik kérdéskör, amellyel a vitában elég jelentõs idõterjedelemben foglalkoztunk, és a költségvetési bizottság ezen ülésén az elõzõ napirendben Surányi György jegybanki elnök úr az 1996. évi nemzeti bankos eredményekrõl adott tájékoztatásában elég hosszasan és alapos vitában értékeltük azt a kérdéskört, amelyet az elõterjesztõ pénzügyminiszter úr, illetve az ÁSZ-alelnök úr az iménti hozzászólásában is érintett, miszerint az adósságcsere milyen módon, milyen feltételekkel következhet be a költségvetés tervezetének megfelelõen 1997. január 1-jétõl.
A vitában tulajdonképpen senki sem vitatta annak a közgazdasági megalapozottságát, hogy erre a cserére szükség kell hogy kerüljön, azonban ennek a módját a jelenlegi elõkészítettségét több kritika Brte, és egyetértés volt a költségvetési bizottságban a tekintetben, hogy szükséges további elõterjesztéseket, további számításokat bemutatni, úgy az Országgyûlésnek, mint az ország nyilvánosságának is, ennek a dolognak a transzparenssé tételére.
Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy ha ezek a számítások elkészülnek, illetve az Országgyûléshez benyújtásra is kerülnek, akkor megalapozott döntés hozható a pénzügyminiszter úr által az imént elmondott módosító javaslat szerint az ÁSZ ellenjegyzésének figyelembevételével e kérdéskörben azért, hogy a valóságos gazdasági tartalomnak megfelelõen kerülhessenek a továbbiakban az adósságok figyelembevételre.
(10.50)
Még egy kérdést ért kritika a bizottság ülésén: nevezetesen a rendelkezésre álló rövid idõ, amely az elõterjesztés tanulmányozására szolgált.
Pozitív hozzászólásában a költségvetési bizottság azon véleményének adott hangot, hogy szerencsés és jó, hogy ez a bizonyos "gördülõ tervezés" bekerült az 1997-es költségvetésbe, az, hogy nemcsak egy év számait mutatja immár a költségvetés, hanem több évre elõtekintve mutat be számokat a beterjesztett anyag.
A költségvetési bizottság összességében - az imént elmondott vitacsomópontok kapcsán - megfogalmazta azon álláspontját, hogy noha a bizottság vitája immár nem a beterjesztett javaslat általános vitára alkalmasságáról, sokkal inkább az általános vita egyes részleteinek a kibontásáról szólt, ez is azt bizonyítja, hogy a javaslat alkalmas általános vitára. A költségvetési bizottság ezt 15 igen és 3 nem szavazattal a Háznak általános vitára alkalmasnak minõsítette. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártiak oldalán.)