DR. KÁDÁR BÉLA, az európai integrációs ügyek bizottsága kisebbségi véleményének elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az európai integrációs bizottság tagjainak kereken kétötöde a kormánypárti többségtõl eltérõen nem tartotta alkalmasnak általános vitára az 1997. évi költségvetés-tervezetet. Ennek okai az alábbiak. Természetesen lehetne beszélni a benyújtás idõzítésével, a tanulmányozásra rendelkezésre álló idõ szûkösségével, áttekinthetõséggel kapcsolatos megjegyzésekrõl, de a megjegyzések és az ellenvélemény elsõsorban tartalmi jellegû.
A kisebbségi vélemény úgy találta, hogy az 1997. évi költségvetés nem alapozza meg Magyarország felkészülését az öt év múlva esetleg bekövetkezõ európai uniós tagságra. Abban nagyjából a szakemberek között egyetértés kezd kialakulni, hogy az európai uniós tagság következményei, annak áldás vagy átok jellege attól függ majd, hogy mennyire készül fel az ország az elkövetkezõ fél évtizedben. Mennyire tudja az ország nemcsak a maastrichti pénzügyi mutatók által megkövetelt makropénzügyi teljesítményeket teljesíteni, vagy azok felé közelíteni, hanem a reálgazdaságban felzárkózási folyamatot, versenyképességi folyamatot, a gazdaság különféle alrendszereinek a mûködésében bekövetkezõ javulást elérni.
(11.40)
Erre való utalást nem látunk ebben a költségvetésben, ez a költségvetés nem felzárkózást segít elõ, nem növekedést ösztönöz, bár kétségkívül hogy a költségvetési retorika, a célok megfogalmazása, a szándékok jelzése a korábbinál nagyobb rokonszenvet gerjeszt az olvasóban, de sem a helyzet megítélései, sem a költségvetésben jelzett helyzetjavulási teljesítmények, sem az ezt elõsegítõ eszközök nem alkalmasak erre.
Különösen hiányoltuk és nehezményeztük azt, hogy az 1998-ban remélhetõ tárgyalások egyik legkritikusabb feszültségpontja, a magyar mezõgazdaság nem kapta meg ebben a költségvetésben sem azt a figyelmet, amely a kérdés nemzetgazdasági és európai hordereje következtében mindenképpen idõszerû, hiszen a tárgyalások, majd a teljes jogú tagság olyan feltételeket fog Magyarország számára kialakítani, amit most még 1997-ig, '98-ig el tudunk érni a magyar mezõgazdaság teljesítményeinek a javításában.
Hasonlóképpen örvendetes az, hogy kedvezõ elmozdulás tapasztalható a rend-, határ- és biztonságvédelmi szervek teljesítõképességének a növelésében. Ez szükséges irányú, de nem elégséges mértékû elmozdulás, hiszen azzal kell indokoltan számolnunk, hogy 2002-ben Magyarország jó néhány évig az Európai Uniónak keleti-délkeleti határa lesz. Ez egészen eltérõ követelményeket hárít a jelenlegi magyar határvédelmi, rendészeti, biztonsági szervekre. Ezek az általános peremfeltételek, amelyek arra utalnak, hogy ez a költségvetés nem segíti elõ sem mértékében, sem ütemében a felkészülést az öt év múlva kialakuló helyzetben, és itt idõveszteségeket nem engedhet meg magának a társadalom.
A másik, az már sokkal kézzelfoghatóbb: a ráfordítások, az európai integrálódásunk elõkészítését segítõ ráfordítások mértékének a teljes mértékû elégtelensége. Az összes, az erre a célra rendelkezésre álló forrás 4 milliárd forint. Kérem, egy olyan nemzetstratégiainak megjelölt cél eléréséhez, amelyben tulajdonképpen a parlament valamennyi pártja egyetért, összesen - jövõ évi árfolyamon - valami 20- 25 millió dollárt fölhasználni - a jövõ évi magyar összjövedelmeknek még csak fél ezrelékét sem -, hát enyhén szólva ez egy tragikomikus helyzet. Ha most még hozzáteszem azt, hogy mindebbõl a nevesíthetõ összeg a 2 milliárd forintot sem éri el, azaz jövõ évi árfolyamon talán 10-12 millió dollárt, hát ez egyszerûen elképesztõ, és a szót torkunkra forrasztja, hogy ennyit szán Magyarország az alapvetõ nemzetstratégiai célnak megjelölt feladat megvalósítására.
Az meg már a parlamenti demokratikus deficit mûfajába tartozik, hogy tudomásul veheti-e egy magát demokratikusnak érzõ parlament, hogy az európai integrálódást elõsegítõ rendkívül elégtelen és szûkös ráfordításoknak csupán talán az egyharmada, 40 százaléka van nevesítve, tehát ebbõl a rendkívül csekélyke összegbõl is csak ennyit tud ellenõrizni joggal, jogtalanul, ügyesen, ügyetlenül. Hát ez nem az az állapot, amelyben a parlament érvényesítheti a saját felelõsségét, felelõsségérzetét az európai uniós tagságra való felkészülésben.
Ezek voltak azok a fõbb összetevõk, amelynek alapján a bizottság kisebbségi hányada a kormányzati többségtõl teljesen eltérõen nem tartja alkalmasnak a költségvetési tervezetet.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)