SZABÓ RUDOLFNÉ DR., a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság mint nem kijelölt bizottság megvitatta az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot. Ugyanis a '97-es költségvetési tervjavaslatban a Munkaerõ-piaci Alapot deficitesre tervezik, és ebben szerepe van annak, hogy a munkanélküliek utáni egészségbiztosítási hozzájárulás 75 százalékát ez az alap fogja fedezni. Ez indokolta, hogy a foglalkoztatási bizottság is megtárgyalja az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot. Általános volt a bizottság véleménye abban, hogy szükség van az egészségbiztosítási rendszer átalakítására annak érdekében, hogy a tb hiánya megszüntethetõ legyen. Ez a jelenlegi törvényjavaslat azonban több vonatkozásban következetlen és aggodalomra ad okot.
Elsõként említjük, hogy a munkanélküli járadékban és a munkanélküli jövedelempótló támogatásban részesülõk után fizetendõ egészségügyi hozzájárulás 75 százalékát a Munkaerõ-piaci Alapból kell fedezni annak szufficitjének terhére. Az azonban csak rövid idõre nyújt fedezetet, s a továbbiakban ismét járulékemelésre lesz szükség, ha a rendszer közben nem változik. A munkaadók és a munkavállalók terheinek növekedése pedig semlegesítheti a jelenlegi tb-járulékcsökkentést, mely munkahelyek megszûnésével vagy a feketegazdaság bõvülésével járhat ismét.
Másrészt a foglalkoztatáspolitika szempontjából igen sajnálatos, hogy a Munkaerõ-piaci Alap több mint 30 milliárd forintos többletét a tb hiányának megszüntetésére kellene átcsoportosítani ahelyett, hogy a munkanélküliség mérséklése érdekében aktív foglalkoztatási programok valósulhatnának meg az alap többletébõl, s a tb részére történõ befizetések is íly módon emelkedhetnének a legkedvezõbb módon.
Többen vitatják a törvényjavaslatot abból a szempontból is, hogy visszalépés a biztosítási rendszerû ellátásból az állampolgári jogú ellátás felé. A valódi kérdés persze az, hogy van-e autonómiája e területnek, milyen mértékben érvényesül az önkormányzatiság, milyen módon és mértékben kapcsolódik össze a befizetés és a szolgáltatás. Számon kérhetõ-e az egészségügyi szolgáltatás elmaradása? Ezek a valódi kérdések. De visszatérve a törvényjavaslat Munkaerõ-piaci Alapra gyakorolt közvetlen hatására: a számítások szerint az egészségügyi hozzájárulás a 31 ezer forint alatti havi kereseteknél növeli a munkaadó kötelezettségeit, a minimális 4500 forint kötelezõ befizetésével. Ez elõidézheti a szürkefoglalkoztatás fehérré válását. Ez kedvezõ ugyan, de a munkaadók terheinek növekedése nyomán csõdöt mondhatnak egyes vállalkozások, jó néhány elmaradott térségben jelentõsen gyarapíthatja a munkanélküliek számát.
A munkaügyi kormányzat számolt ugyan azzal, hogy a vállalkozások számára támogatást kell nyújtani a Munkaerõ-piaci Alapból, de hangsúlyozottan csak átmeneti jelleggel. A kormány arra számít, hogy a bérek emelkedésével ez a probléma automatikusan részben vagy egészben meg fog szûnni, illetve, hogy a vállalkozások kigazdálkodhatják. Kérdés, hogy addig is a szükségessé váló kompenzálásra lesz-e elégséges támogatási keret. Most, jelenleg erre a támogatási részre 1,5 milliárd forintot terveztek. Nincs ugyanis még kormányzati döntés a probléma 1998-as kezelésére: hogyan, milyen módon fedezhetõ a törvényszerûen jelentkezõ deficit. A bizottság ellentmontdást lát a tekintetben is az elõterjesztett törvényjavaslatban, hogy amíg bizonyos kategóriák mentesülnek az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól, addig a munkanélküli járadékban és a szociális jellegû jövedelempótló támogatásban részesülõknél ez nem érvényesül.
A törvényjavaslat ugyanis a költségvetés helyett megnevesíti a Munkaerõ-piaci Alapot, mint forrást. Persze világos, hogyha nem biztosítási elven mûködik a rendszer, akkor a törvényhozó szuverén döntése, hogy kit mentesít és kit nem a fizetési kötelezettség alól. Véleményünk szerint azonban, az eredeti szándékot figyelembe véve, ez a javaslat nem következetes, sõt, egyes vonatkozásokban még kedvezõtlen folyamatokat is elindíthat, visszaélésekre adhat lehetõséget.
Összefoglalva tehát a bizottság aggályosnak látja, hogy a Munkaerõ- piaci Alap jelenlegi szufficitjének elfogyása után csak járulékemeléssel lehet elkerülni a tervezett hiányokat, és ez a gazdasági élet szereplõi számára káros lehet.
Ezért javasolja egyrészt, hogy készüljön koncepció a járulékemelést elkerülendõ megoldásra, másrészt már most tovább kell vinni a szerkezet-átalakítást annak érdekében, hogy következetes legyen a rendszer a hozzájárulások befizetésében. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)