VARGA JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! 109. számú módosító javaslaton tulajdonképpen egy új adótáblát nyújtottam be. Mint önök ezt bizonyára már látták, a különbözõ bizottságok nem támogatták, de úgy gondolom, hogy indokaimat, érveimet mindenképpen célszerû lenne ismertetni, hiszen egy esetlegesen kapcsolódó módosító indítvány elbírálásakor ezek hasznosak lehetnek mindannyiunk számára.
Indokoltnak láttam, hogy a hosszú ideje megfogalmazott célok irányába tegyünk elõrelépéseket, és ezek közül a célok közül én fontosnak tartom hangsúlyozni azt, hogy mindig szerettünk volna egy kevesebb sávot tartalmazó adótáblát, és ezzel együtt szerettük volna elérni azt is, hogy széthúzzuk a sávokat.
Ez az általam benyújtott adótábla mindkét célt nagyon jól szolgálta. A várható bevétele körülbelül azonos lett volna azzal, amit az elõterjesztõ tárt ide elénk, tehát igazából a kettõ között lényeges különbség bevétel szempontjából nem jelentkezett.
Mi az, ami miatt mégis fontos volt, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzam? Úgy gondoltam, ha a kormánynak elhatározott szándéka, hogy az adót csökkentse, az az õ adótáblájával is nyilván megvalósul, de ennek a csökkenésnek a szétosztása talán szerencsésebb lenne, ha a középrétegeket kedvezõbben érintené, mint a beterjesztett javaslat.
Az államháztartás átalakításához, az államháztartási reformhoz is ez illeszkedik jobban, méghozzá azért, mert fontosnak tartanánk, hogy öngondoskodása növekedjen állampolgárainknak. Szeretnénk, ha idõs korukra elõre gondolnának, és életbiztosítást kötnének, nyugdíj- elõtakarékossággal készülnének a nyugdíjas éveikre. Ehhez viszont forrásokra van szükség. Úgy gondolom, hogy éppen ez az a réteg, tehát a 200-600 ezer forint közötti éves jövedelemmel rendelkezõk rétege, amelyik pillanatnyilag nem rendelkezik ilyen többletforrásokkal. Ha lehetõségünk van arra, hogy kevesebb adót szedjünk be, akkor talán jó lenne ennél a rétegnél meghagyni ezt, ezzel biztosítva számukra a lehetõséget ahhoz, hogy az elõbb említett öngondoskodási formákat alkalmazhassák. Ez a megoldás egyértelmûen segítette volna a gazdaság fejlõdését is, mert napjainkban, folyamatosan azzal a gonddal küzdünk, hogy a gazdaság élénkítéséhez kevés a rendelkezésre álló forrás. Az õ megtakarításaik, amiket az elõbb már megneveztem, hosszú távú megtakarítások, és ezeknek a beforgatása a gazdaságba mindenképpen segítené a gazdaság élénkítését is.
Fontosnak tartottam azt is, hogy mindössze 2 millió forint fölött alkalmazta a legmagasabb adókulcsot, a 46 százalékot. Ez viszonylag szûkebb réteget érint, és amennyiben egy következõ alkalommal lehetõség van további mérséklésre, akkor megfontolható ennek a sávnak is az esetleges módosítása. Természetesen szükség volt arra, hogy az adótáblával kapcsolatos egyéb helyeken is megtörténjen a módosítás. Ennek megfelelõen benyújtottam az elõleg-elszámoláshoz, a nyilatkozat megtételéhez és a göngyölítéshez szükséges módosításokat is. Ezeket már külön nem kívánom érvelni, és fõleg nem kívánok indokolni ezek mellett. Összegezni szeretném azonban az elhangzottakat. Úgy gondolom, hogy a beterjesztett javaslat jól szolgálta régi célkitûzéseinket a sávok csökkentésével, azok széthúzásával; elõsegíthetné széles rétegek számára az öngondoskodást, és forrásokat teremthetne a gazdaság élénkítéséhez. Köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP padsoraiban.)