DR. SOLYMOSI JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Igazából én is majdnem elálltam az intelmek után. Tudniillik én sem tudok mást mondani, mint vitatkozni tudok csak Rott Nándorral.
Igaz, hogy az 1980-as évek második felében és az elsõ felében is egy elég nehéz helyzet állt elõ a szövetkezeti mozgalom területén, de mégiscsak erre az idõszakra tehetõ, hogy egy olyan struktúra alakult ki, egy olyan termelési színvonal alakult ki Magyarországon, és ennek a mezõgazdasági termelésnek a gerincét a szövetkezeti mozgalom adta, amelyre a világ odafigyelt, és én már jó néhányszor elmondtam, annak idején 1989-ben, 1990 elején e Házban, miután már lehetett érzékelni, hogy a rendszerváltást nemigen lehet elkerülni, hogy érdemes lenne odafigyelni erre az ágazatra, és el kellene kerülni azt, hogy a politikai csatározások színterévé váljon.
(20.40)
Ennek ellenére 1990-tõl kezdve 4 éven keresztül óriási csatatér lett a magyar mezõgazdaság, kimondottan és különösképpen a szövetkezeti mozgalom, és ennek a következményeit, én azt hiszem, hogy ma isszuk valamennyien, és én egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy mesterségesen szétverték ezt a mozgalmat, és a politika óriási mértékben bûnös abban, hogy ma ismételten egy olyan struktúrával állunk szemben (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.), amivel nagyon nehéz megközelíteni az Európai Uniót.