DR. SZABÓ ZOLTÁN mûvelõdési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Asszony! Természetesen nem fogom azt válaszolni, hogy ön ezt már többször elmondta, hiszen többször elmondta, én többször válaszoltam, és minden alkalommal elismertem, hogy valós a probléma, amit fölvetett, bár azért megkérdezhetném, hogy ha ön ezt 1975-ben már ilyen jól tudta, akkor helyettes államtitkárként miért nem tett ellene semmit, hiszen azért a pedagógusok bérének elmaradása nem újkeletû jelenség, és nem ennek a kormánynak az idején kezdõdött. (Helyeslõ zaj a padsorok közül.)
Sajnos azonban tény, hogy egyfelõl a jövedelmek reálbérének csökkenése nem oktatási sajátosság - az egész közalkalmazotti szférában csökken. Másrészt tény az, hogy nem egyszerûen azzal szoktunk válaszolni rá, hogy nincsen pénz, hiszen nem arról van szó, hogy a kormány a saját zsebébõl - nincs a kormánynak zsebe - fizeti a pedagógusok bérét, hanem a bizonyos 19,5 százalékos megállapodás is - szeretnék emlékeztetni rá - egy háromoldalú megállapodás volt a közalkalmazotti szakszervezetek, az önkormányzatok, illetõleg a kormány között. És harmadszor: tarkítja ezt a képet az a sajátosság, hogy a pedagógusok, pontosabban szólva a közoktatásban dolgozók körében meglehetõsen magas az egyetemet, fõiskolát nem végzettek aránya, ami szintén lehúzza ezt az átlagot.
Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a probléma valós és jogos, úgy gondolom, hogy a pedagógusok bérének kérdését nem lehet a közalkalmazotti bérintézkedések körében elintézni, nem lehet ezt a közalkalmazottak bérintézkedéseinek körében rendezni, és éppen ezért képviselõ asszony felszólalása is megerõsít bennünket abban, hogy helyes és indokolt javaslatot készíteni az oktatási ágazat sajátosságait jobban tükrözõ elõmeneteli és illetményrendszerre, szabályozásra. Ezt a módosított közoktatási törvény december 31-i hatállyal elõ is írja a kormánynak. Köszönöm, hogy meghallgattak.