KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! Eredetileg nem szándékoztam reagálni, mert azzal, ahogy Semjén Zsolt képviselõ úr ezt a témát elõvezette, meg azokkal az intézkedésekkel, amiket javasolt, teljes mértékben egyetértek. Nem kell vele vitatkoznom ebben a kérdésben. Azokra a felszólalásokra, amelyek könnyen megoldhatónak tekintik ezt az ügyet, és az európai uniós csatlakozásunkkal hozzák összefüggésbe, ezekkel a felszólalásokkal meg persze nem kell foglalkoznom, de ezek egyébként is komolytalanoknak tekinthetõk.
Ami a képviselõ úr felvetését illeti, ez valóban egy rendkívül nehéz kérdés, többek között azért is az, mert nagyon nehéz ennek a hátterét feldolgozni a rendõrségnek. Maga a gyerek nem büntethetõ, nagyon sok esetben nem is mûködik együtt a rendõrséggel, illetve sokszor a nyelvet sem beszéli, illetve némának tetteti magát. Ezzel együtt azonban, noha nem tekintem a jelenséget tömegesnek, de kétségkívül egy növekvõ bûncselekménytípusról van szó, hiszen a gyerek kényszerítése, az már bûncselekmény, és ennek megfelelõen fel fogom hívni a rendõrség figyelmét arra, hogy az eddiginél sokkal fokozottabban figyeljen oda, és foglalkozzon ezzel a kérdéssel, illetve tájékoztatom az Országgyûlést, hogy készül a szabálysértési törvény, ami az itt nem egyértelmû jogi helyzetet - hiszen egy '68-as jogszabály szabályozza ezt a kérdéskört - egyértelmûvé fogja tenni, és megnyitja valóban a lehetõséget a fellépésre.
Képviselõ úr felvetése egy fontos kérdés, amivel valóban érdemes foglalkozni, ezért azt megköszönöm, hogy ezt a témát ilyen módon a nyilvánosság elé tárta. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)