DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõ Úr! Való igaz, hogy ön az elmúlt két év alatt több alkalommal hívta fel a figyelmet a jogszabály-elõkészítés és a jogszabályszerkesztés hiányosságaira, és kérte számon a tárcától és a törvényhozástól az ezzel kapcsolatos szabályok betartását.
Úgy vélem, hogy a jelen interpellációja a második kérdéskörhöz tartozik, magyarán a jogszabályszerkesztés kérdésköréhez, ami a jogalkotás, a jogszabályalkotás technikai szabályait gyûjti össze. Az alapjogszabály, ahogy ön is idézte, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. számú törvény, amely általában határozza meg, hogy milyen esetekben kell jogszabályt alkotni. Elég konkrétan rögzíti azon követelményeket, hogy a magyar nyelv szabályainak megfelelõ, világos és közérthetõ megszövegezés érdekében mit kell tenni. Ennek technikai végrehajtási szabálya az, amit itt említett, a 12/1987. számú igazságügy-miniszteri rendelet. Ez a rendelet a törvény felhatalmazása alapján született, és a jogszabály-elõkészítõk tevékenységében a szakmai követelmény érvényre juttatása érdekében fogalmaz meg szabályokat.
Az ön által említetteken kívül még számos technikai részletszabály és szakmai követelmény fogalmazódik meg ebben a rendeletben. Valószínûleg ez nem teljes, és ezt a sort még bõvíteni lehet. Tehát, önmagában amiatt is, hogy lassan tízéves ez az igazságügy-miniszteri rendelet, a felülvizsgálata aktuális. Azt állítani, hogy a rendelet valódi szakmai elveket és követelményeket nem tartalmaz, nem rögzít, ezt én vitatom.
Ezen túlmenõen azonban a rendeletben foglaltakon kívüli irányelveket is megfogalmaz az igazságügy-miniszter, egy 7001/1988. számú irányelvben határozta meg, amelyben további útmutatást ad a jogszabályszerkesztéshez. Ezzel alapvetõen segítve a jogszabályok megszövegezését, az egységes gyakorlat megvalósítását. Az irányelv ugyan nem tartalmaz normatív szabályokat a mûfaji követelményeknek megfelelõen, de a szakmai követelmények egyértelmû rögzítésével ad ajánlást a jogalkotási törvény és a végrehajtási rendelet végrehajtásának fõ irányaira és módszereire. Éppen a rendkívül részletezõ, számtalan szövegszerû példát tartalmazó szabályozási mód az oka, hogy ez az irányelv nem jogszabályi formában került kiadásra. Az iránymutatás a jogszabály címétõl kezdve a jogszabály alapvetõ szerkesztési egységeinek tartalmát végigkövetve nyújt eligazítást a jogszabályszerkesztõk számára a kodifikáció során érvényesítendõ követelményekrõl.
A részletezõ jelleget jól érzékelteti talán egy példa. Rögzíti, hogy ha ugyanaz a jogintézmény-fogalom többször elõfordul, az elsõ alkalommal való használatkor határozható meg, hogy a késõbbiek során hogyan rövidíti. Ilyen és ehhez hasonló, valóban aprólékos részletelõírásokat tartalmaz az irányelv. Hogy ezt a két igazságügy- miniszteri intézkedést alkalmazni is lehessen, és jól lehessen alkalmazni, ennek érdekében szerkesztettünk egy kiadványt, ami kifejezetten a kodifikátorok képzését segíti kézikönyv formájában. Tavaly jelent meg Hankiss professzor úrnak a "Kodifikátori kézikönyv" címû könyve, melynek kiadásához a tárca jelentõs mértékben nyújtott segítséget és hozzájárult. Továbbá a Jogtudományi Intézetben kodifikátorképzõ, posztgraduális képzés folyik. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a jogszabályszerkesztés és a jogszabályok elõkészítésének technikája egységes és színvonalas legyen.
Én úgy gondolom, hogy mindezekbõl az megállapítható, hogy a szakmai követelmények szabályozottságával probléma valójában nincsen. Azt elfogadom, hogy ennek a frissítése és aktualizálása viszont feladat. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárt padsoraiban .)