CSÓTI GYÖRGY (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ha egy identítását megõrizni kívánó nemzeti kisebbség nincs megelégedve sorsával, hátrányos megkülönböztetésnek, erõszakos asszimilációnak van kitéve, akkor három út között választhat.
Az elsõ az erõszakos út, amely lehet fegyveres felkelés, polgárháború, terrorizmus vagy más. Számos példát láthatunk erre manapság a délszláv térségben, a volt Szovjetunió területén, a Közel- Keleten és máshol.
A második út a szülõföld elhagyása, menekülés az anyaországba, ha van ilyen.
A harmadik út a békés út, alkotmányos eszközök alkalmazása a közösségi jogok megszerzéséért vagy visszaszerzéséért és az önmeghatározás biztosításáért.
A szomszédos országokban élõ mintegy három és fél milliós magyar kisebbség 76 éve töretlenül a békés utat járja, sajnos, mind a mai napig eredménytelenül. Ahhoz, hogy a békés út fenntartható és eredményes legyen, a politikai élet minden területén összehangoltan és kellõ hangerõvel kell fellépni. Minden területén, vagyis a kormányzati, a parlamenti és a pártközi kapcsolatok szintjén egyaránt. Összehangoltan, azaz a hazai politikai élet meghatározó tényezõinek és a határon túli magyarság legitim képviselõinek egyeztetett politikája révén. Kellõ hangerõvel. Ugyanis, nincs már helye a visszafogott, óvatos, mindig a másik fél vélt érzékenységére tekintõ hangnak.
A hivatalos román és szlovák politika nincs tekintettel a magyar nemzeti érdekekre. Mi saját érdekeinket és jogainkat védõ és nem másokét sértõ nemzetpolitikát kívánunk folytatni. Ezért kell kellõ hangerõvel szólni a nemzetközi politikai élet minden területén. Közvetlen környezetünknek és a nagyvilágnak tõlünk kell megtudnia, kik vagyunk és mit akarunk itt a Kárpát-medencében.
Nincs mit titkolnunk. Célkitûzéseink megfelelnek a nemzetközi normáknak és az európai gyakorlatnak. A július 4-5-i magyar-magyar csúcs kormányzati és párt szinten fektette le az összehangolt politikai alapelveit. A mi feladatunk most, ezt beemelni a parlamenti szintre. Szétoszlatva ezzel az esetleges kételyeket és zavarokat, valamint lehetõvé téve a magyar képviselõknek e politika gyakorlását az Európa Tanács Közgyûlésében, az Észak-atlanti Közgyûlésben és más parlamenti dimenzióban.
Tisztelt Képviselõtársaim! A budapesti magyar-magyar csúcs zárónyilatkozatának aláírása után a szociálliberális kormány megsértette az abban foglalt elveket, amikor az ismert körülmények között írta alá a magyar-román alapszerzõdést. Most ezen elvek parlamenti szintre emelésével pozitív üzenetet küldhetünk a szomszédos országokban élõ, csalódott és végtelenül elkeseredett magyarság felé. Továbbá megtehetnénk az elsõ lépést a felbomlott hazai külpolitikai konszenzus helyreállítása felé is.
Fenti indokok alapján kérem a tisztelt Házat, támogassa a határon túli magyarság iránti felelõsség dolgában, öt képviselõtársammal közösen benyújtott országgyûlési határozati javaslat tárgysorozatba- vételét. Ezen alapvetõ nemzeti érdeket kifejezõ kérdést a világ nyilvánossága elõtt tárgyalva, és a javaslatot elfogadva, biztatást adhatunk a szomszédságban élõ három és fél millió magyarnak. Hogy a harmadik út, az eddigi gyakorlattal ellentétben, mégis lehet eredményes.
Tisztelt Képviselõtársaim! A Magyar Demokrata Fórum nevében, kérem önöket, amikor szavaznak e kérdésben, ne arra gondoljanak, mit szól majd e térségben néhány nacionalista kormányzat vagy politikai erõ, hanem arra, hogy a határon túli magyarság képviselõi a legmesszebbmenõkig támogatják ezt az elképzelést, valamint arra, hogy a határozati javaslatba foglalt célkitûzéseink tiszták, senkit sem sértõk, csupán jogainkat védõ, ezért a világnak minél szélesebb körben ismernie kell azokat. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)