DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Szeretnék köszönetet mondani azoknak a képviselõknek, akik a vita során és a módosító indítványokkal segítséget nyújtottak a munkaerõ-piaci politikát megalapozó foglalkoztatási törvény újrafogalmazásához, pontosításához és néhány alapvetõ koncepcionális kérdés tisztázásához.
A törvényhez csaknem száz módosító, kapcsolódó módosító indítvány érkezett. Közülük természetesen csak néhányra van módon reagálni. Azokat emelem ki, amelyekrõl úgy érzem, hogy alapvetõ, esetleg a foglalkoztatási törvényen túlnyúló jelentõségük van.
Az elsõ dilemma, amivel szembe kellett néznünk a törvény elõkészítése és a vita során, hogy teljesítette-e a kormány azt az ígéretét, hogy valóban átfogó törvénymódosítást nyújt be. Azt hiszem, azon sokáig el lehet vitatkozni, hogy egy törvénymódosítás mennyiben átfogó. Ez a módosítás - mi úgy gondoljuk -, vitathatatlanul nemcsak nagy terjedelmû, hanem jelentõs is. Nem kisebb feladatot végez el egyebek között, mint a Munkaerõ-piaci Alap önkormányzati jellegû irányításának a megalkotását. Arra vállalkoztunk, hogy a jogbiztonság és a munkaerõ-piaci politika stabilitását szem elõtt tartva, a foglalkoztatási törvény megfeleljen a jelen követelményeknek, vonja le a változásokból adódó következményeket és teljesítse az Országgyûlés határozatát a Munkaerõ-piaci Alap önkormányzati jellegû irányításának létrehozásáról. Olyan feltételrendszert kívántunk kialakítani, amely megengedi, hogy a foglalkoztatási támogatások rendszere a törvény módosítása nélkül is képes legyen alkalmazkodni a változó körülményekhez. Így újabb változtatásra csak akkor kerülne sor, ha alapvetõen módosulnak a munkaerõ-piaci viszonyok vagy a kapcsolódó ellátórendszerek.
Tisztelt Ház! A módosítás a törvény valamennyi alaprendszerét érinti, így az aktív támogatásokat, a passzív ellátást, a döntési mechanizmust, a szervezetet. Önök mindegyikhez fûztek észrevételeket, kapcsolódó javaslatokat.
A Munkaerõ-piaci Alap tripartit irányításának a szükségességével mindenki egyetértett, a többség - s közöttük ellenzéki képviselõ is volt - a javasolt formájával is. Ugyanakkor természetesen a legtöbb és a legélesebb vita is e kérdés körül bontakozott ki. Szeretném megismételni, hogy a törvényjavaslatnak ezt a részét több hónapi elõkészítõ munkával, a szociális partnerekkel egyetértésben alakítottuk ki.
Augusztus végén a törvényjavaslatnak ez a része, tehát a Munkaerõ- piaci Alap önkormányzati irányítására vonatkozó része megkapta az Érdekegyeztetõ Tanács teljes támogatását. A közös vélemény kialakítását megkönnyítette, hogy elõtte mindhárom fél tapasztalatokat szerzett az Országos Munkaerõ-piaci Tanácsban arról, hogy hogyan, milyen elvek alapján lehet jól együtt dolgozni. A Munkaerõ-piaci Alap irányító testületének, a MAT-nak a tagjait fenntartjuk, a munkaügyi miniszter, a munkaügyi tanácsokét pedig a munkaügyi központok igazgatója nevezi ki. Ez, mi úgy látjuk, nem ad mérlegelésre lehetõséget a kinevezõnek, nem csorbítja a jelölõ jogát, hiszen a felelõsséget sem akarja csorbítani, csak regisztrálja s ellenõrizhetõvé teszi, ki az, aki szervezetétõl a felhatalmazást megkapta.
Azt sem tekintjük a jelölõi jog csorbításának, ha a törvény azt ajánlja a munkavállalói és munkaadói szövetségeknek, hogy a jelölésnél vegyék figyelembe a szervezetek között kialakult befizetõi arányokat is. Ha ezt a szempontot a szociális partnerek figyelembe veszik, úgy gondoljuk, erõsödik a MAT hitelessége és mûködésének költségérzékenysége. Ezért az erre vonatkozó módosító javaslatot a kormány támogatja.
Egyetértünk mindazokkal, akik úgy gondolják, hogy túlságosan rövid határidõt ad a törvényjavaslat a MAT és a munkaügyi tanácsok megalakulására. Mégsem szeretnénk ezt a határidõt módosítani. Kérem a javaslattevõket, értsék meg, az eszközök finanszírozásáról az év legelején kell dönteniük az új testületeknek. Ellenkezõ esetben késedelmet szenvednek a támogatásos programok, és hiába lesz pénz rájuk, a tanácsok, a központok nem tudják azt megalapozottan, hatékonyan elkölteni. Errõl, sajnos, már vannak tapasztalataink.
Több ellenzéki képviselõ vélte úgy - bár mi ezt fordítva látjuk -, hogy a módosítással csökken az érdekképviseletek beleszólási lehetõsége a foglalkoztatáspolitika alakításába. Gyakran ugyanezek a képviselõk mondták azt is, hogy a szabályozásnak pontosabbnak kellene lennie, nem keret jellegûnek. Én ebben látok némi ellentmondást. A keretjellegû szabályozás éppen azt szolgálja, hogy a támogatás feltételei a tripartis testület döntése alapján, esetleg a területfejlesztési tanácsokkal kötött megállapodások alapján, rendeletek révén, a körülményekhez és a helyi sajátosságokhoz folyamatosan alkalmazkodva változzanak, kapcsolódjanak össze programokká.
Úgy gondolom, hogy a foglalkoztatási törvény a javasolt bõvítésekkel, igen sokféle támogatásra ad lehetõséget. Nincs szégyenkezésre okunk akkor sem, ha magunkat e tekintetben a fejlett piacgazdaságokkal hasonlítjuk össze.
(18.20)
Mi úgy gondoljuk, nem elsõsorban az eszközök számát kell tovább növelni, mint ezt többen felvetették, hanem a meglévõket kell változatosabban, eredményesebben alkalmazni.
Tisztelt Ház! A vita során élénk figyelem kísérte a munkanélküli ellátási rendszer módosítását is. Kormánypárti és ellenzéki képviselõk egyaránt pozitívan fogadták azt a javaslatunkat, hogy a munkanélküli- járadék jelenlegi fix alsó és felsõ határa minden évben automatikusan emelkedjék. Több képviselõ is javasolta ugyanakkor a mértékek javasoltnál nagyobb megemelését, az Érdekegyeztetõ Tanács munkavállalói oldala is jelentõs növelést kezdeményezett. A foglalkoztatási bizottság indítványa szerint pedig a járadék alsó határának az öregségi nyugdíjminimummal kellene megegyeznie. Ezek - úgy gondoljuk - szociális szempontból jogos igények, de bármennyire is tudatában vagyunk annak, hogy 1992 óta a munkanélküli járadék is veszített értékébõl, most még sem támogathatunk egy ennél jelentõsebb emelést. Nem annyira az azonnali, mint a Munkaerõ-piaci Alapot terhelõ halmozódó hatása miatt. Figyelemmel kell lennünk a minimális bér nagyságára is, amelyet a munkanélküli-járadék nem közelített meg.
Tisztelt Országgyûlés! A törvényjavaslat a munkaerõ-piaci szervezet vonatkozásában annak hatékonyabbá tételét célozza. A szervezet változását érintõ hozzászólások mögött számos félreértés, bizonytalanság húzódik meg. Nem gondolom, hogy ezekre most egyenként kitérhetnék, de mindenképpen meg kell keresnünk annak a módját, hogy hogyan tehetjük világossá a hatásköröket, a hatáskörök átrendezésébõl adódó következményeket valamennyi, a foglalkoztatáspolitikához, regionális politikához kapcsolódó szereplõ számára.
Végül ismételten megköszönöm a módosító javaslatokat. Közöttük azt a nagyszámú pontosító javaslatot, amelyek a törvény stílusának, nyelvezetének javítására irányulnak és amelyeket természetesen támogatunk.
Tisztelt Ház! Igyekeztem röviden összefoglalni a kormány álláspontját a vita során felmerült koncepcionális kérdésekben, remélve egyetértésüket. Köszönöm a vitában való aktív közremûködést, kérem, hogy a törvényjavaslat elfogadását szavazataikkal támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)