HORVÁTH VILMOS, a külügyi bizottság elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én sem tudok most ehhez már túl sok mindent hozzátenni, hiszen mind Szent-Iványi doktor, mind a honvédelmi bizottság elõadója elmondták azokat a lényeges dolgokat, ami miatt fontos, hogy Magyarország ratifikálja ezt a szerzõdést. Tehát, csak megismételve államtitkár urat, Magyarország lesz a 65. ország, aki ezt ratifikálja, és hogyha ezt mi New Yorkban letétbe helyezzük, ez azt jelenti, hogy jövõ tavasszal - '97 tavaszán - ez a szerzõdés életbe fog lépni.
A célja ennek a ratifikációnak az, hogy ösztönözzük azokat az országokat, akik még nem ratifikálták, hogy ezt minél elõbb tegyék meg. Ez azért is fontos - és errõl itt nem esett szó, de a külügyi bizottságban elhangzott -, mert azok az országok, akik a leginkább rendelkeznek ilyen vegyi fegyverekkel, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok, Líbia, Észak-Korea - és még sorolhatnék néhány ilyen országot -, nos ezek az országok nem írták alá. Reméljük, hogy - ha Líbiát és ezeket az országokat nem is -, de az USA-t és Oroszországot ösztönözni tudjuk arra, hogy ratifikálják ezt a szerzõdést. Egyébként a 185 országból 160 írta alá annak idején.
Az aláírás azért is fontos, mert mint hallottuk, az EU 13 tagállama aláírta, és Magyarország euro-atlanti integrációs törekvéseinek megfelelõen mi is ehhez a vonulathoz tartozunk, akik támogatjuk ezt.
És még egy dolog miatt fontos, mert ez az elsõ olyan nemzetközi egyezmény, tisztelt képviselõtársaim, az elsõ olyan leszerelési egyezmény, amely tömegpusztító fegyvereket nemcsak betilt, hanem meg is semmisíttet. Ezért ajánlom a tisztelt Háznak tehát többek között, hogy remélhetõleg egyhangúlag fogadjuk el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)