DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tisztelt Ház! Ha már így alakult, hogy az általános vita folytatódik, akkor két észrevételem nekem is lenne.
Az egyik az, hogy a román-magyar bizalomerõsítõ szerzõdés, ami most itt elõttünk van, egyáltalán nem arról szól, hogy mi legitimálnánk bármiféle esetleges vagy tényleges negatív jelenséget a két hadsereg belsõ viszonyaiban. Szó sincs arról, hogy az egyezmény arról szólna, hogy Magyarország ezennel legitimál esetleg olyan jelenséget, hogy mondjuk, bizonyos hírek szerint a román hadseregben magyar újoncokat esetleg jobban megvertek, mint román újoncokat.
Ne legitimáljuk azt sem, hogy esetleg Székelyudvarhelyre kaszárnyát telepítenek, és ezzel a népesség számát esetleg megváltoztatják. Szó sincs errõl, hogy ilyesmit mi legitimálnánk. Itt arról van szó, hogy erõsödik ezen a vonalon is a két országnak - ha úgy tetszik - a megbékélése. Ezért egyáltalán nem arról van szó, hogy mi bármilyen nemzeti érdeket ezzel a szerzõdéssel föladnánk, mint ahogy nekem az a meggyõzõdésem - ez a magánvéleményem egyébként -, hogy a magyar nemzetnek elemi érdeke lenne, hogy a NATO-integrációban Románia ne különösebben Magyarországtól leszakadva kerüljön bele. Pontosan ebben az atlanti-integrációba való bekerülése Romániának, ezeket a bizonyos belsõ viszonyokat sokkal áttekinthetõbbé tenné.
És különösen az, ami engem drámaian érintett, amikor önök furcsán morajlottak, amikor Fodor államtitkár úr elmondta, hogy a jugoszláv honvédelmi miniszterrel tárgyal Keleti miniszter úr.
Tisztelt ellenzéki képviselõtársaim! Bár, ha nincs is benne az önök programjában, akkor is körülöttünk románok és szerbek élnek. Magyarország egyik legnagyobb külpolitikai lehetõségei most, éppen a délszláv háború megszûnése után, Jugoszlávia irányában is vannak. Tehát én azt gondolom, hogy ezek a bizalomerõsítõ lépések pontosan egyszerre szolgálják Magyarország nemzeti és európai érdekeit is. (Taps a kormánypárt padsoraiban.)