PÁPAI MIHÁLY (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A politikai, gazdasági változások következtében az Országgyûlésnek periodikusan visszatérõ feladata a képviselõk jogállására vonatkozó mindenkori hatályos szabályozás felülvizsgálata és szükségessé vált módosítások megvitatása, esetlegesen új törvény megalkotása.
A Független Kisgazdapárt Országgyûlési képviselõcsoportja az Országgyûlés képviselõinek összeférhetetlenségével kapcsolatos javaslatot idõszerûnek tartja, mert legutóbb megalkotott összeférhetetlenségi szabályok jelentõs része meghaladottá vált.
A jelenleg hatályos törvény módosításának rendezõ elveit a következõképpen foglalhatjuk össze. Az összeférhetetlenségi szabályoknak szigorúaknak és következeteseknek kell lenniük. Az összeférhetetlenségi szabályok következtében nem változhatnak meg a választások eredményeként kialakult parlamenti arányok. Az összeférhetetlenség intézménye nem vezethet személyiségi és vagyonjogok megsértéséhez. Nem jelent negatív diszkriminációt, ha kiemelt helyi feladatokat ellátó személyek nem lehetnek Országgyûlési képviselõk. Az összeférhetetlenség ügyében a végsõ döntést minden esetben az Országgyûlésnek kell meghoznia. Az összeférhetetlenségi szabályokat azonnal hatályba kell léptetni.
Az összeférhetetlenségi okokat a javaslat két csoportba osztja: politikai és gazdasági összeférhetetlenségre. A politikai összeférhetetlenség esetei egyértelmûek. A javaslat a különbözõ jogszabályokból kiemeli az összeférhetetlenségi szabályokat, és azokat a 9. §-ba helyezi el. 1994 óta a kormány és az Országgyûlés közalapítványt hozhat létre. A javaslat nem zárja ki azt, hogy képviselõ tagja legyen az alapítvány kezelõ szervének, vagy ott tisztséget vállaljon, de ezért díjazásban nem részesülhet.
Ezzel a rendelkezéssel egyetértünk, ugyanakkor megfontolásra ajánljuk a következõt: ha az Országgyûlés vagy a kormány hoz létre közalapítványt, akkor az alapító okiratban meghatározza az alapítvány célját, vagyonát, szervezetét és a többi. Nem célszerû azonban, hogy tisztségviselõként vagy a kezelõ szerv tagjaként országgyûlési képviselõt jelöljön ki, tehát a képviselõ elvileg alapító is, mivel az Országgyûlés, illetve esetleg a kormány tagja.
A közélet tisztaságát segítené elõ továbbá az a módosítás is, amely a 14. § b) pontjához hasonló megoldással olyan korlátozó rendelkezést is tartalmazna, hogy tisztségviselõ vagy kuratóriumi tag a képviselõ a mandátum megszûnésétõl számított két évig sem lehet.
A javaslat 13., 14. §-aiban foglalja össze a gazdasági összeférhetetlenség eseteit. A felsorolt kizáró okokkal egyetértünk. De azt feltétlenül kiegészítendõnek tartjuk azzal, hogy privatizált gazdasági szervezetek tekintetében további korlátozó rendelkezéseket kell a törvénybe beépíteni. Gyanús ugyanis az, hogy privatizált szervezet élére egyes esetekben azonnal országgyûlési képviselõ kerül. Fölmerül vagy felmerülhet a kérdés, hogy a kinevezés kapcsolatba hozható-e ezen esetekben az uralkodó erõ és a gazdasági elit valamilyen homályos összefonódásával. Azt mindannyian tudjuk, hogy adott esetben a gazdasági pozíciók megszerzése a politikai hatalom erõsítésének egyik eszköze. Túl azon, hogy egy ilyen esetben a képviselõ jövedelme jelentõsen növekszik, elõfordulhat, hogy pártjának is lehetõsége nyílik anyagi javainak gyarapítására. Hogy fent említettek ne válhassanak általános gyakorlattá, és csökkenthetõ legyen az összefonódásból adódó esetleges korrupció lehetõsége, megítélésem szerint feltétlenül szükséges a törvényi szabályozás, illetve a korlátozás megállapítása.
A kizáró rendelkezés alaptétele lehetne az, hogy a privatizált gazdálkodó szervezet élére képviselõ csak bizonyos idõ elmúltával kerülhetne. Ennek megfelelõen módosító javaslatunk szerint képviselõ a mandátum fennállása alatt, illetve annak megszûnésétõl számított két évig nem tölthetne be vezetõ tisztséget olyan gazdálkodó szervezetnél, amelyet a mandátuma fennállása alatt, illetve annak megszûnésétõl számított két éven belül privatizáltak.
A vagyonnyilatkozatra vonatkozóan elviekben ugyan egyet tudunk érteni az elõterjesztõvel az információadási kötelezettség személyi körére vonatkozóan. De megítélésünk szerint a házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, de fõleg a nagykorú gyermek külön vagyona nem képezi a képviselõ vagyonát. A vagyonnyilatkozat jogi szempontból személyhez kötött nyilatkozat, ebbõl következõen csak a nyilatkozó tekintetében járhat jogkövetkezménnyel.
Úgy gondoljuk, hogy a képviselõkkel kapcsolatos nyilatkozatokba való betekintés jogát csak az Országgyûlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága részére kell biztosítani, illetve lehetõvé tenni. Amennyiben valamennyi országgyûlési képviselõ számára lehetõvé válna az adatokba való betekintés, úgy a törvénymódosítás megítélésünk szerint szemben állna az alkotmányos elvekkel, a személyi adatok jogi védelmével, és a többi állampolgárhoz viszonyítva hátrányos helyzetet jelentene az országgyûlési képviselõk tekintetében.
Tisztelt Képviselõtársaim! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)