DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Tímár képviselõ úr felszólalására reagálva folytatnám azt a sort, amit Bauer képviselõ úr itt elkezdett.
A törvény ma is elõírja - és tavaly nyáron az elfogadáskor e körül nem is volt vita - a 26. §-ában, hogy az ÁPV Rt. igazgatósága az Országgyûlés illetékes bizottságának felkérésére bármely privatizációs ügyben soron kívül beszámolni köteles. Ezen túl nemcsak a bizottságnak, hanem - az országgyûlési képviselõk legalább 20 százalékának indítványára - közvetlenül az Országgyûlésnek is. Ez talán kiegészíti azt az igényt, amirõl itt az elõbb szó volt, ami az ellenõrzés és a felelõsségre vonás lehetõségét jelentheti.
Az is tény, amirõl Bauer képviselõ úr már beszélt, hogy meghatározta az Országgyûlés július 9-i határozatával, tavaly, azt a kört, ahol a nemzet- gazdaság mûködõképessége szempontjából jelentõs gazdasági társaságokról lévén szó, a kormány dönt elõzetesen, a tranzakciót megelõzõen, a privatizációs koncepcióról. Ha a kormány úgy látja, akkor ezt az Országgyûlés elé terjesztheti és az Országgyûlés állásfoglalását kérheti. Ez már az a feltételes mód a törvény megfogalmazásában, amivel a kormány élhet, de ilyen törvényi kötelezése nincsen.
Az is tény - megint csak a minél szélesebb egyeztetés érdekében, amit a privatizációs törvény 8. §-ának (3) bekezdése ír elõ -, hogy a koncepciók elkészítése során kötelezõ az érintett szakmai és érdekképviseletek bevonása és a velük történt egyeztetés, a döntést megelõzõen. Én úgy gondolom, hogy egy ilyen rendszerû, széles társadalmi egyeztetésen alapuló döntés-elõkészítõ folyamat kellõ garanciát nyújt arra, hogy a nemzetgazdaság mûködõképessége szempontjából valóban fontos és stratégiai szintû társaságok privatizációja nyilvánosan és átláthatóan történjen. Köszönöm. (Szórványos taps.)