BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Úr! Képviselõtársaim! Szerencsés helyzetben vagyok, hiszen szabaddemokrata képviselõtársam után én is az önkormányzatok alrendszerével, költségvetési alrendszerével kívánok foglalkozni, és szerencsés helyzetben vagyok olyan szempontból is, hogy azokat a bírálatokat, amellyel a bemelegítõ mondatait végezte, az ellenzék részérõl, a Fidesz-Magyar Polgári Párt eddigi és ezt követõ költségvetési magatartásban is általam elmondottakkal cáfolhatom. A Fidesz-Magyar Polgári Párt nem tett és soha nem tesz olyan javaslatokat és véleményeket, amelyekkel a népszerûségének a növelését célozná, viszont fontos, akár az önkormányzati alrendszernél, az önkormányzatok költségvetésénél is elmondani, hogy nem mi, hanem épp a szabaddemokraták költségvetési javaslatait megalapozó elõterjesztések voltak, amelyek egy teljesen új, merõben új finanszírozási rendszernek a létrehozására tettek korábban is javaslatot.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt azon a véleményen van, hogy ennél a költségvetési szektornál is és a másiknál is, a köztársaság egész költségvetésénél olyan filozófiát kell a parlamentnek követnie és az elõterjesztõ kormány képviselõinek támogatni, ami kiszámítható, ami hosszú távra biztosítja az önkormányzatoknak is és a gazdaság más szereplõinek is, hogy saját tevékenységüket, mûködésüket elõre tervezhessék és megnyugtató módon méretezhessék. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt az önkormányzatok költségvetési tervezésénél kritikaként inkább azt hangsúlyozza, hogy ez a kiszámíthatóság, ez a tervezhetõség a különbözõ önkormányzati típusoknál hosszú távon, legalább egy választási ciklusra vonatkozóan az ágazati törvényekben is nyomon követhetõ módon nem biztosított ma.
Meg kell állapítsuk azt, hogy az önkormányzati alrendszernél a GDP- nek a csökkenésével, amely igen jelentõs volt az elmúlt években, együtt járt a nemzeti össztermékbõl való részesedésnek is a csökkenése. Ez annál kedvezõtlenebb az önkormányzatokra, amelyek az élet minden területét, a helyi demokrácia kis köreiben segítik, támogatják, és költségvetésükkel és intézményükkel mûködésüket lehetõvé teszik, mert az a feladatrendszer jelentõs mértékben nõtt, ami az önkormányzatokra hárul. A nemzeti össztermékbõl 13,9 százalékról - ez 1996-ban volt jellemzõ - 12,3 százalékra csökken. Mint ahogy említettem, jelentõs mértékû feladatbõvülés volt, és várható ennek a feladatnak a további bõvülése az államháztartás reformját ismerve, legalábbis azokat a célkitûzéseket.
A másik gondot én abban látom, hogy az önkormányzati alrendszeren belül - ellentétben Szentkuti Károly képviselõtársammal - az állapítható meg, hogy jelentõs forrásátcsoportosítások történnek a még mûködõképes önkormányzatoktól a már csak jelentõs állami támogatással és szinte kizárólag külsõ körökbõl érkezõ bevételi forrásokkal mûködõ önkormányzatokhoz, de itt inkább már helyhatóságokról beszélhetnénk. Az átcsoportosításban jelentõs mértékû - mint ahogy ezt õ is megállapította, és az elõterjesztés is - a megyei önkormányzatok irányába történõ növekedés, amellyel szemben én azt állítanám - és a Fidesz-Magyar Polgári Párt ezeket az értékeket követi -, hogy a szolidaritásnak és a szubszidiaritás elvének valóban elõtérbe kerülésével meg kell adni, ösztönözni kell azoknak az önkormányzatoknak a fejlõdését és mûködését, ahol a polgárok jövedelmükkel, személyi adójukkal a vagyon hasznosításából és eredményes mûködtetésébõl származó bevételeknél a település elõrelépését és nem csak egy minden határon túl terjedõ, és a tanácsi rendszerben már megismert teljes nivellálást és kiegyenlítést kellene célul tûzni.
(13.00)
Mi tehát az ösztönzés és a szubszidaritásnak olyan értelmezése mellett vagyunk, amelynek a költségvetésben kevés elemét fedezhetjük fel, amelyben nem azt hangsúlyozzuk, hogy az a település, amelyik nem tudja ellátni az adott feladatát, vagy ahogy néhányan fogalmaznak, nem hatékonyan látja el, annak át kell adnia például 70 esetben a megyei önkormányzatok irányába; hanem lehetõvé kell tenni az önkormányzatnak, az adófizetõ polgároknak és vállalkozásoknak, hogy ott helyben, a polgárokhoz legközelebb álló szinten lehessen ezt a tevékenységet a települések szabad társulásával és közös intézményfenntartó együttmûködésével fenntartani.
Ilyenek a középiskolák, ilyenek egészségügyi és szociális intézmények. Ezzel szemben egyfajta költségvetési kényszerrel ezek a települések kénytelenek lemondani a legszentebb közügyükrõl, a középfokú oktatásról, vagy szociális és egészségügyi intézmények fenntartása kerül végveszélybe.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt az 1997. évi központi költségvetésben meghatározott önkormányzati támogatási rendszer változásait a korábbi évekhez képest kismértékûnek tartja. Megállapítható az, hogy nem történt meg az államháztartási reformnak 1997. évre jutó - korábban tervezett - lépése, amelyben az állam és az önkormányzatok között egy feladatátvilágítással és feladatmeghatározással az arányokra és a mértékekre vonatkozóan megállapodás jöhetett volna létre. Improvizatív döntések vannak, mint ahogy az egyes önkormányzati típusokban errõl beszéltem.
Az is látható, és az önkormányzatoknál tett látogatásaim során egyértelmûen tapasztalható, hogy a költségvetés-elõkészítési és - tervezési munkák nem indultak be olyan mértékben, mint ahogy az elvárható lenne, és az a pozitív változás, ami az elõzõ év költségvetési munkájával kapcsolatban elkezdõdött, hogy egy több évre elõrelátó és a vagyonfelélést megakadályozó, a folyó költségvetést egy folyamatában végzõ munka - tervezõmunka - alakuljon ki, ez, sajnos, még nem indulhatott be. Ennek majd az önkormányzatok költségvetés- módosításainál és a jövõ év elsõ negyedévében - megítélésem szerint - kapkodóan elvégzett munka lehet az eredménye. Ezt meg kellene akadályozni.
Az is megállapítható, mint ahogy az az ÁSZ-vizsgálatból is kitûnik, az Állami Számvevõszék vizsgálatából is kitûnik, hogy a helyi önkormányzatok bevételeivel kapcsolatosan jelentõs feszítések vannak. Így az intézményi saját bevételek körében, és ez mutatkozik meg a helyi adók begyûjtésében, különös tekintettel az iparûzési adókra.
Véleményem szerint az államháztartás reformjában való határozottabb elõrelépés adhatna biztosabb támpontot az önkormányzatok számára, az önkormányzatok típusától függetlenül. Megállapítható az is, hogy ez a törvény nem tartalmazza még a jövedelempótló támogatásból kikerülõk további szociális ellátásának a biztosítékait, amelyek elsõsorban a helyi önkormányzatokra, a települési önkormányzatokra fognak hatást gyakorolni, nem került még a parlament elé a gyermekvédelmi törvény, és az ebbõl fakadó kötelezettség fedezete is csak a tartalékban szerepel, mintegy 4 milliárd forint összeggel; és a közoktatási törvény finanszírozásában valóban a sok intézményt és a sok hallgatót, gyermeket oktatók számára megfelelõ módosítása a normatív támogatásoknak a változtatása.
(A jegyzõi széket Szili Sándor helyett dr. Kávássy Sándor foglalja el.)
Ez is további pontosítást és további egyeztetést igényel az önkormányzatokkal. Számtalan olyan további kormány-felhatalmazás fog születni e költségvetési törvény elfogadását követõen, amelyben a kormány kap felhatalmazást és az önkormányzatok finanszírozására nem törvényi keretek között, hanem kormányhatározatokban fog sor kerülni.
Szeretném kiemelni azt is, hogy rendkívül negatívnak tartjuk azt, hogy az önkormányzati alrendszerbõl a normatív támogatások és a személyi jövedelemadók együttes vizsgálatánál a normatív támogatások közül a közoktatási normatíva gyakorlatilag a helyi önkormányzatoktól elvett, nagyrészt az elvett település-üzemeltetési normatívából valósul meg.
Az önkormányzatok bevételei között, hogyha ez a bevételkiesés egy másik helyre kerül átcsoportosításra, és az önkormányzatok szabadon használhatják fel pénzeszközeiket, így a költségvetésnél ezek a bevételek, a település-üzemeltetési normatívák rendkívüli módon hiányoznak, és más forrást kell találnia - például a helyi adóztatásnak a növelésével vagy más bevételi forrással - az önkormányzatoknak a településüzemeltetési feladataik elvégzésére.
Ez pedig növeli az önkormányzatok és a helyi adófizetõ polgárok közötti feszültséget. Pozitívnak tartja a Fidesz-Magyar Polgári Párt a racionális gazdálkodás érdekében megmutatkozó törvényi javaslatokat, a körjegyzõségeknek a támogatását és az intézményt fenntartói társulásoknak az ösztönzését.
Rendkívül érdekesnek tartjuk azt, hogy határozott törekvések vannak arra, hogy eddig kizárólag az önkormányzatokat megilletõ bevételek, mint a vagyon hasznosításából származó bevételek esetében is, de ugyanez figyelhetõ meg a személyi jövedelemadóból és az iparûzési adóból származó, valóban nagy szórást mutató bevételek esetében is, egy határozott törekvés, amely ennek a nivellálására irányul. Ezt a Fidesz-Magyar Polgári Párt nem tartja követhetõnek.
Követhetõnek azt tartja, hogy a kiegyenlítés, a szolidaritás elvének megfelelõen az állam szabályozóként lépjen fel, és tegye lehetõvé azoknak a településeknek is a bevételnövelését, ahol ma kis lehetõség van intézményi vagy adó típusú bevételek gyûjtésére.
Tisztelt Ház! A rendelkezésre álló idõ keretei között szeretnék arról is beszélni, hogy a jelenlegi szituációk, amely a bér, a köztisztviselõi és a közalkalmazotti bérek között mai szabályozásban fellelhetõ, az egy rendkívül jelentõs csapdahelyzet.
Azok az önkormányzatok, amelyek saját forrásaikból a törvény hatálybalépését megelõzõen, illetve a szakszervezetekkel, érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetett módon korábban léptek, mindig hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint azok, akik kivárnak, és a központi bérszabályozásra várva közalkalmazottaiknak, köztisztviselõiknek nem, vagy késõbb adnak javadalmazást. Ezt nagyon sürgõsen át kell tekinteni.
Szeretném azzal zárni a Fidesz-Magyar Polgári Párt önkormányzatokra vonatkozó hozzászólását, hogy mi valóban hiszünk a szabad önkormányzatoknak a község szabadságában, amely nehezen jön létre és egyben a legvédtelenebb is a hatalom beavatkozásaival szemben. A községi intézmények magukra hagyatva alig tudnák felvenni a harcot - írja Tocqueville - egy vállalkozó szellemû és erõs kormányzattal ahhoz, hogy sikeresen védjék magukat, elõbb ki kell bontakozniuk, és össze kell kapcsolódniuk a nemzeti eszmékkel és szokásokkal, így tehát a községek szabadsága, amíg át nem hatol az erkölcsbe, könnyen szétzúzható, viszont addig nem hatolhat be az erkölcsökbe, amíg elég hosszú ideig nem volt a törvényekben.
Ezért javasoljuk azt, hogy ezek a törvények és többek között a költségvetési törvény is megalapozó, hosszú távra tervezhetõ, kiszámítható szabályozásokat hozzon. A Fidesz-Magyar Polgári Párt módosító javaslatai ilyen irányban fognak hatni.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)