AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási alapok 1996. évi költségvetését tekintve, sajnos, nem sikerült érvényesíteni a központi költségvetéssel egy idõben történõ tárgyalás és elfogadás követelményét, ami sok tekintetben kényszerpályára helyezte a tb-költségvetés kialakítását.
Az elhúzódó elõkészítési, egyeztetési folyamat is jelezte, hogy a társadalombiztosítási alrendszer feszültségekkel terhelt. Erre is tekintettel az elfogadott költségvetésben az Országgyûlés kötelezte a kormányt, hogy az alapok költségvetésének végrehajtását kísérje fokozott figyelemmel, és szükség esetén kezdeményezze a pótköltségvetés Országgyûlés elé terjesztését.
A kormány a költségvetés végrehajtását többször értékelte, és a mutatkozó egyensúlytalanság miatt úgy döntött, hogy szükség van mindkét alap tekintetében pótköltségvetési alap benyújtására. Az augusztusi elõrejelzések ugyanis azt mutatták, hogy az alapok várható bevételei elmaradnak a törvényben várttól, kiadásai pedig meghaladják a tervezettet. Így az alrendszer hiánya intézkedés nélkül megközelítheti a 60 milliárd forintot. Ez a hiány már túl lenne azon a mértéken, amit a központi költségvetés a tervezettnél kedvezõbb egyensúlyi helyzete ellentételezni tud.
A költségvetés végrehajtását a biztosítási önkormányzatok is értékelték. Az egészségbiztosítási önkormányzat szükségesnek tartotta a pótköltségvetés elõterjesztését. Az önkormányzat javaslata azonban - véleményünk szerint - a bevételeket a jelenleg reálisnak tekinthetõnél nagyobbnak tervezete. A gyógyító-megelõzõ elõirányzatnál 14 milliárdos többletkiadást irányzott elõ, és nem számolt a költségvetési törvényben elõírt kamatfizetési kötelezettséggel. Így az önkormányzat javaslata a hiány további 20 milliárdos növekedésével járna, ami elfogadhatatlan helyzethez vezetne.
Tisztelt Ház! A reális bevételi prognózisból történõ kiindulás és a kamatfizetési kötelezettség figyelembevétele esetén a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya is meghaladja a pótköltségvetés benyújtásának feltételeként meghatározott mértéket. Mindezek miatt szükségessé vált, hogy a kormány a társadalombiztosítási önkormányzatok által javasolttól eltérõ pótköltségvetési javaslatot terjesszen az Országgyûlés elé. A pótköltségvetési javaslat - a jelenlegi realitásokhoz igazodva - az alrendszer bevételi elõirányzatát 936 milliárd forintban, az eredeti elõirányzottnál mintegy 20 milliárd forinttal alacsonyabban állapítja meg.
Az elõirányzat csökkentésében döntõ szerepe van a sajnálatosan növekvõ járulékelkerülésnek. A társadalombiztosítás javasolt kiadásai az eredeti elõirányzatot mintegy 14,5 milliárd forinttal haladják meg. A többlet lényegében az Egészségbiztosítási Alap két kiadási tételénél jelentkezik: a gyógyító-megelõzõ ellátásoknál, illetve a gyógyszer- és gyógyászati segédeszközök támogatásánál.
A gyógyító-megelõzõ elõirányzat közel 8 milliárd forintos megemelésre kerülne a javaslat szerint, belsõ átrendezéssel együtt. Több pénz jut a betegszállításra, a nagy értékû diagnosztikai vizsgálatokra, a mûvesekezelésre, a szívsebészeti feladatokra és transzplantációra, végrehajtható a kormány és a szakszervezetek között kötött bérmegállapodás, és 2 milliárd forint fordítható a kórházak mûködõképességének helyreállítása érdekében az adósságok rendezésére.
Ezen célok elérése érdekében néhány fejlesztés szûkítésre és a kockázatkezelõ elõirányzat megszüntetésre kerülne. A javaslat 6 milliárd forintos többletet irányoz elõ a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz terén, tekintetbe véve az eredetileg tervezett intézkedések feltételezettnél késõbbi végrehajtását is.
(14.40)
Tisztelt Ház! Kérem a kormány nevében, hogy a benyújtott pótköltségvetési törvényjavaslatot vitassák meg, és a szükséges módosítások elfogadása után az egészségügy mûködõképességének megõrzése érdekében még novemberben fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)