DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Örvendetes, hogy néhány problémát az államtitkár úr nagyon világosan megmagyarázott, tehát elfogadható az, hogyha az egynapos ápolással kapcsolatos költségek más forrásban, más keretek között kerülnek megoldásra, itt legfeljebb a törvényjavaslat indoklási részében lehetett volna vagy lett volna célszerû világosabbá tenni a dolgot, de hát arra való a parlamenti vita, hogy ezek a dolgok tisztázódjanak.
Nagyon veszélyesnek tartom azonban a német, angol s a többi példára való hivatkozást. Igaz ugyan, hogy az egészségügy szerkezetében vannak világszerte ható tendenciák, és valóban lehet bizonyos hasonlóságokat, párhuzamosságokat fölfedezni, azonban - hasonlatképpen - hogyha egy egészségügyben az a probléma, hogy túlfut a kiadási szerkezet, túlfut talán a gazdasági racionalitásokon az a szakmai fejlõdés, amelyet egy adott ország gazdasága elbír, és ez egy magas színvonalon van, mint egy német gazdaságban vagy egy francia, vagy angol példában, és a társadalom nyögve, nyelve, ellentmondások közepette, de be kell lássa, hogy lejjebb kell vigye ezeket a kiadásokat, ugyanezek a lejjebbviteli mozgások egy sokkal alacsonyabb szinten lévõ egészségügyben a padlóra ültethetik az egész rendszernek a mûködését.
Tehát itt az abszolút számokra is nézni kell, azokat is figyelembe kell venni, és elõ kell venni olyan módszereket, amelyeket lehet bizonyos külföldi államok részérõl vagy akár európai testületek részérõl is kifogásolni, de ezeket õk is alkalmazzák.
(16.00)
Például a gyógyszeripari protekcionalizmusra gondolok, a magyar gyógyszergyártás védelmére, a társadalombiztosításban olyan elõírások megkötésére, amelyek a pénz felhasználását, például a profit- és a nonprofit szféra között hatékonyan szabályozzák. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)