DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésének általános vitájában kizárólag a 13. fejezettel, a Honvédelmi Minisztérium költségvetésével kívánok foglalkozni.
Nehéz és keserves esztendõket él most át a Magyar Honvédség. Az úgynevezett átalakulás már közel tíz esztendeje tart, ami állandó leépülést jelent, de tulajdonképpen az átalakulás konkrét feladatait és menetrendjét a 88/1995-ös országgyûlési határozat szabta meg.
Ezzel szemben a költségvetés indoklásában ez olvasható: "A kiadások megtervezésének legfõbb meghatározó követelménye a haderõ-átalakítás folyamatának az eredetileg elképzelt ütemhez képesti felgyorsítása." Másfél évvel ezelõtt, amikor az említett országgyûlési határozatot elfogadta a tisztelt Ház, meg voltunk gyõzõdve, hogy egy elfogadható 3 éves programot dolgoztunk ki, amelyet ha végrehajtunk, egy kisebb létszámú, de korszerûen felszerelt, ütõképes hadseregünk lesz. A haderõ-átalakításból korszerûsítés eddig semmi történt, ha csak az Ukrajnától vásárolt harckocsikat és a hajdani szovjet adósságtörlesztésben kapott páncélozott jármûveket nem számítjuk.
Annál nagyobb mértékben történik a létszámleépítés minden területen. Az elõbb említett országgyûlési határozat szerint a honvédség békelétszáma '98 végére nem lehet több, mint 60 ezer fõ. A honvédség létszámából a tisztek 15, tiszthelyettesek 18, a közalkalmazottak pedig 13 százalékot tegyenek ki. Ezzel szemben az egy évvel korábban, tehát '97 végére a költségvetési létszám az elõttünk álló költségvetésben a következõ: tiszt - 8634, tiszthelyettes - 8453, sor-, szerzõdéses és hallgatói állomány együtt - 26 881, közalkalmazott - 11 789, mindösszesen - 55 755 fõ.
Én itt most a Magyar Honvédség tervezett létszámáról beszélek, amely nem tartalmazza a HM és háttérintézményeinek létszámát.
Tisztelt Képviselõtársaim! A költségvetési indoklásban az is olvasható, hogy a haderõ-átalakítás végrehajtásában '97-ben ütemváltás szükséges, melyet tükröznek a '97. évi költségvetés tervezése során érvényesített költségvetési létszámok. Az átalakítás '95-ben jóváhagyott terve azon a feltételezésen alapult, hogy az átalakítás prognosztizált költségvetési forrásai a védelem rendelkezésére állnak. A védelmi költségvetés megõrizheti az 1994. évi szinten számított reálértékét. Nos, ezen átalakítások során ezek a feltételek nem voltak biztosítottak. A végrehajtott létszámcsökkentések során a Magyar Honvédség mûködésében súlyos zavarok keletkeztek.
Úgy gondolom, tisztelt képviselõtársaim, hogy döntéseinket sürgõsen felül kell vizsgálni, eldönteni, kell-e Magyar Honvédség, és ha igen, mekkora. Milyen fegyvernemek kapjanak prioritást a fejlesztésben? Néhány dolgot tudomásul kell venni a tisztelt képviselõtársaimnak, a tárcának és a társadalomnak. Nevezetesen azt, hogy a Magyar Honvédségre, mégpedig korszerûen felszerelt, ütõképes hadseregre békeidõben is szükség van, mert csak ez garantálhatja biztonságunkat és nyugodt életünket.
Másrészt a kis létszámú jól felszerelt hadsereg sem olcsóbb, mint a nagy létszámú, de korszerûtlen. Tehát akár tetszik nekünk, akár nem, a következõ években nemcsak a jelenlegi költségvetés reálértékét kell megõrizni, hanem fejlesztésre is jelentõs összeget kell fordítani. Ismerve a gazdaság teljesítõképességét, a 96,8 milliárd forint kiadási elõirányzat elfogadható - gondolom, maga a tárca sem számított többre -, azonban a 12,8 milliárd forint bevételi elõirányzat már nem reális. Én hiszek az Állami Számvevõszék szakembereinek, akik a következõket állapították meg. A HM-fejezet saját bevételi kötelezettsége 12,8 milliárd forint, ami 2 milliárd forinttal magasabb, mint az 1996. évi elvárás. A kötelezettségeknek valamivel kevesebb mint a fele támasztható alá reális számításokkal.
Figyelembe véve a várható, mintegy 2 milliárd forintos, '97-re áthúzódó kifizetetlen számlaállományt is, úgy tûnik, az éves fejezeti kiadási elõirányzatból mintegy 8 milliárd forintnak nincs meg a fedezete.
Tisztelt Képviselõtársaim! Ez már igen nagy hiba, mert ez közel 10 százaléka az 1997. évi 82 milliárd 650 millió forintos támogatásnak. A költségvetés indoklása arra hivatkozik, hogy a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévõ ingatlanok értékesítésébõl származó bevétel teljes egészében a kiadások ellentételezésére használható fel.
(12.30)
Kérdés, hogy el lehet-e adni a üres laktanyákat és egyéb objektumokat, van- e erre fizetõképes kereslet kicsiny hazánkban? Mindenesetre még ha értékén alul is, de el kéne adni, mert õrzésük, fenntartásuk további költségeket igényel. A bevételi elõirányzat teljesítéséhez a haderõ-átalakítás során felszabaduló technikai eszközök és készletek értékesítésébõl származó bevételek növelése is szükséges, olvasható az indoklásban.
Nem tudom, hogy mik lehetnek ezek az eszközök és készletek. Mindenesetre a lejárt lõszereket, az elavult fegyvereket aligha lehet eladni, legfeljebb a sátrakat és vaságyakat. De gyanítom, hogy ebbõl nem lehet milliárdokat bevételezni. Tehát én is úgy gondolom, hogy a bevételi oldal nem megalapozott a HM költségvetésében, bár nagyon örülnék neki, ha nem lenne igazam sem nekem, sem a Számvevõszéknek.
Úgy gondolom, hogy az csak helyeselni lehet, hogy a párhuzamosságokat elkerülendõ megszûnik a Magyar Honvédség Parancsnoksága, létrejön az egyesített vezérkar és a csapatok vezetésére a haderõnemi vezérkarok.
Az elõttünk álló költségvetésben a Magyar Honvédségen belül nincsenek alcímek. Egyben szerepel az egész Magyar Honvédség 66 milliárd 569 millió kiadással és 7 milliárd 604 millió bevétellel. A költségvetés készítése így bizonyára egyszerûbb, és talán az is szempont volt, hogy egyetlen oldalon elférjen, de képviselõ legyen a talpán, aki ebbõl kisilabizálja, hogy melyik fegyvernemnél van fejlesztés, melyiknél leépítés.
Aki ebben el akar mélyedni annak vagy a PM-tõl vagy a HM-tõl háttéranyagokra kell szert tennie. Mindenesetre az látszik, hogy közel 25 milliárd személyi bérekre megy, és átlagosan 17 százalékos bérfejlesztést eredményez, akkor ez nem igazán hiszem, hogy követi az inflációt. Ezért szerettük volna elérni, hogy a szolgálati törvényben szereplõ bértábla már 1997. január 1-jétõl érvénybe lépjen.
Ez ugyanis egzisztenciális biztonságot, tervezhetõséget jelentett volna minden honvédségnél dolgozónak, katonáknak és polgári alkalmazottaknak egyaránt. A költségvetésbõl nem derül ki, vajon a mintegy 752 millió forint végkielégítést tervezték-e a személyi juttatásoknál. Azzal egyetértünk, hogy a Magyar Honvédség szervezetébõl kivették, és közvetlenül a HM felügyelete alá helyezték a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat, azzal már kevésbé, hogy 160 fõvel emelték a létszámukat.
A katonai felsõoktatási intézmények külön szerepelnek, ahol jelentõs létszámcsökkentést hajtottak végre. A jelenlegi hallgatói létszám 1390. Kérdés, hogy mennyi és milyen fegyvernemre kiképzett tisztre lesz szükség, mondjuk 2002-ben. Csak reméljük, hogy pont annyira és olyanra, mint akiket képezünk.
További kérdések is felvetõdnek, hogy például a 150 fõs katonai ügyészség költségvetését miért ne lehetne tervezni a többi ügyészséggel együtt az Igazságügyi Minisztériumnál. A HM egészségügyi intézményeinek költségét pedig a Népjóléti Minisztériumnál.
Külön öröm, hogy a hadigondozotti közalapítvány támogatását 300 millió forinttal növelték, azonban ideje lenne végre a hadigondozásról szóló törvény megváltoztatása azok javára, akik eddig méltánytalanul nem voltak jogosultak az egyszeri támogatásra, és ezt az összeget a költségvetésben szerepeltetni és a jogosultaknak kifizetni.
(A jegyzõi széket Szili Sándor helyett dr. Kiss Róbert foglalja el.)
Tisztelt Képviselõtársaim! Úgy gondolom, hogy a költségvetés Honvédelmi Minisztérium fejezetének kiadási oldalán szereplõ 96,8 milliárd forint még éppen biztosítja a csökkentett létszámú hadsereg mûködõképességét, de a fizetésekben nem követi az inflációt, ezért a szolgálati törvényben szereplõ bértábla bevezetését elõre kellene hozni. A bevételi oldalon szereplõ 12,8 milliárd forint azonban szinte bizonyos, hogy nem teljesíthetõ, ezért más bevételi forrásokat kellene felkutatni. Köszönöm képviselõtársaim figyelmét.