DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelõtt megkérdezném, hogy van-e arra lehetõség, hogy a 3212-es számú társadalombiztosítási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a hozzákapcsolódó másik két törvényjavaslatról együttesen mondjak véleményt, ezek szorosan összekapcsolódnak, és akkor nem kell a tisztelt Ház türelmét újra kérnem, hogy a bizottság álláspontját, a módosító javaslatokról kialakított véleményét ismertessem. Köszönöm szépen az elnök úr megértését.
Tulajdonképpen ezekhez a szorosan összefüggõ törvényekhez két olyan logikusan szorosan összefüggõ módosító törvénycsomag érkezett, amelyet a bizottságunk érdemben megvitatott, annál is inkább, mert az egyik törvénycsomagot a bizottság írta alá, tehát a szociális bizottság módosító indítvány-csomagjaként fut.
Elõször azonban Kis Gyula, Semjén Zsolt és Kiss József képviselõ urak által aláírt indítványok lényegét ismertetném. Ezek az indítványok tulajdonképpen a társadalombiztosítási önkormányzatok által javasolt, a kormány eredeti javaslatától eltérõ elgondolásokat, módosításokat javasoltak volna végigvezetni a törvénytervezeten. Az a lényege a képviselõ urak által aláírt indítványcsomagnak, hogy ne teljesen adóból legyen finanszírozva a természetbeni egészségügyi szolgáltatások teljes köre, hanem döntõ többségében, nagyobb részben maradjon meg a társadalombiztosítási járulék.
A képviselõ urak ugyancsak azt indítványozták, hogy a kormány javaslatával ellentétben legyen ugyan egy egészségügyi hozzájárulás, amelyiknek a minimuma a kormány javaslatával egyezõen maradjon 4500 forint, ez azonban csak egy olyan körbe kerüljön bevezetésre, ahol ezt a 4500 forintos hozzájárulást az állami költségvetés fizetné meg a társadalombiztosításnak.
Képviselõtársaink törvénycsomagjából volt azonban két olyan említésre méltó javaslat is, amelyik tulajdonképpen - akár a kormány eredeti javaslatát fogadja el a tisztelt Ház, akár pedig a szociális bizottság indítványait - mindenféleképpen mérlegelendõ. Az egyik arra vonatkozott, hogy miként fizessenek társadalombiztosítási járulékot a szerzõi jogdíj után, valamint az a kérdéskör, hogy kell-e osztalék típusú jövedelem után társadalombiztosítási járulékot fizetni. A képviselõk indítványai arra terjedtek ki, hogy ne legyen járulékoltatva a szerzõi jogdíj és az osztalék típusú jövedelem se kerüljön társadalombiztosítási járulékfizetési-kötelezettség alá. Az elõterjesztõ képviselõje, a Pénzügyminisztérium képviselõje ezt az indítványcsomagot nem támogatta a bizottság ülésén.
Készült egy másik indítványcsomag, amit a keddi ülésén tárgyalt meg és fogadott a szociális bizottság. Ez egy kompromisszumos változat. Tulajdonképpen ötvözi ennek az indítványcsomagnak a törekvését és a kormány eredeti javaslatát. A lényege az, hogy valóban ne szûnjön meg a társadalombiztosítási járulékból történõ finanszírozás a természetbeni egészségügyi ellátásoknak, kerüljön bevezetésre ugyanakkor egy havi 1800, napi 60 forintos fix összegû adó jellegû kötelezõ hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás címén, ami szintén fedezetét képezné egyrészt a törvény egyes paragrafusa, rendelkezése szerint az aktív korú jövedelemmel rendelkezõ foglalkoztatottak természetbeni egészségügyi ellátásának, de azok egészségügyi ellátásának is, akik inaktív korúak, nyugdíjasok vagy gyermekek, vagy aktív korúak ugyan, de nem rendelkeznek önálló jövedelemmel. Erre szolgálna tehát az egészségügyi hozzájárulás havi 1800 forintja.
Ha ezt az indítványcsomagot elfogadja majd a tisztelt Ház és így módosítva kerül elfogadásra a törvényjavaslat, akkor elmondhatjuk azt, hogy az egészségügyi természetbeni ellátások fedezetének mintegy kétharmadát társadalombiztosítási járulékból fedezzük és mintegy egyharmadát az egészségügyi hozzájárulás fogja majd fedezni.
Nagyon õszintén el kell mondanom, hogy azt a célt, amit a kormány eredeti javaslata a 4500 forintos minimális hozzájárulás megfizetésével közelíteni tervezett, hogy a társadalombiztosítás, pontosabban az egészségügyi szolgáltatások fedezetének a terhei olyan rétegekre, olyan foglalkoztatási csoportokra vagy a társadalomnak azokra a tagjaira terjesszük ki, akik jelenleg hozzájutnak egészségügyi ellátáshoz, de nem fizetnek sem adót, sem pedig járulékot. Ezt a törekvést a kormány eredeti javaslata szolgálta volna a leginkább, sem képviselõtársaim neve alatt benyújtott módosító indítvány, sem pedig a szociális bizottság által jegyzett indítványcsomag ezt az eredeti célt nem közelíti meg oly mértékben, mint ahogy azt a kormány megközelíteni javasolta. Azonban abból indultunk ki, hogy ezt a célt nem feladva egy késõbbi módosítás során a fix összeget lehet, lesz lehetséges emelni, miközben a bérhez kötõdõ, százalékos mértékû társadalombiztosítási járulékot tovább lehet csökkenteni.
Most azonban, az indulásnál figyelembe kellett vennünk mindazoknak az argumentációját, akik elmondták, hogy a kormány eredeti javaslata, a 4500 forintos fix összegû hozzájárulás elsõsorban azokat a foglalkoztatási ágakat terhelte volna meg, ahol egyébként is rendkívül alacsonyak a bérek és ahol a jövedelemtermelõ képesség is rendkívül alacsony. Támogatást kellett volna igényelni, méghozzá jelentõs mértékben, a foglalkoztatásra szolgáló alapból, és erõsen kétséges, hogy mi lett volna a végeredménye, mennyi bevétel származhatott volna ebbõl a társadalombiztosításnak.
Pénzügyi szakemberek szerint a szociális bizottság által benyújtott, sok tekintetben természetesen nem tökéletes javaslat, biztosabb bevételt jelent a társadalombiztosítási önkormányzatok számára, mint a kormány eredeti javaslata vagy a képviselõtársaim módosító indítványa és éppen ezért, vagy valószínû éppen ezért a biztosítási önkormányzatok egyeztetésben részt vevõ képviselõi a szociális bizottság által benyújtott módosító indítványokat támogatják. A tisztelt Ház tehát úgy mérlegelheti a szociális bizottság által támogatott módosító indítványokat, hogy azok nem ellenkeznek sem a nyugdíjbiztosítási önkormányzat, sem az egészségbiztosítási önkormányzat szándékával, és az egészségügyi természetbeni szolgáltatások fedezetét tervek szerint '97 évre biztonsággal garantálni tudják.
Szeretném megjegyezni, hogy akkor, amikor ez a rendszer kialakul, akkor nem valami sajátos magyar megoldás kerül bevezetésre. Szeretném elmondani, hogy legutolsó tapasztalataim szerint is a világnak nemcsak ezen a táján, tehát nemcsak Közép-Kelet-Európában, hanem mindenhol másutt gondot jelent az egészségügyi szolgáltatások fedezetének a biztosítása. Minden olyan helyen, ahol az indusztriális társadalom hagyományos, nagy létszámot foglalkoztató foglalkoztatási struktúrája felbomlott., bizonytalanná válna akár a járulék, akár az adó bevétele.
Tréfálkozva egy angol közgazdász professzor azzal vígasztalt engem, amikor rákérdeztem, hogy mit tenne, ha õ Magyarországon választ keresne erre a problémára, azt mondta, hogy õ nem tudja hogy mit tenne, de ha mi kitalálunk valamit ennek a kérdésnek a megoldására, valami egészen eredetit és zseniálisat, akkor két-három év múlva az angolok, a németek, a skandinávok hozzánk fognak járni tapasztalatcserére.
Meg kell mondanom elnök úrnak és képviselõtársaimnak, hogy engem nem nagyon, hétköznapi szóval dobott fel, nem nagyon vidámított fel ez a lehetõség, hogy kitalálhatjuk mi magyarok az üdvözítõ megoldást. Komolyra fordítva a szót azonban úgy gondolom, hogy valóban közös felelõsségünk a társadalombiztosítási szolgáltatások számára a bizony egyre nehezebben megteremthetõ fedezetet összegyûjteni.
Azzal fejezném be a tájékoztatásomat, hogy bizottságunk egy kérdésben rendkívül bizonytalanul viselkedett. Csontos Miklós képviselõtársam egy módosító javaslatcsomagot nyújtott be, amelyikben a három törvényen javasolta végig vezetni azt, hogy a köteles szó maradjon el és kijelentõ módban fogalmazzunk. Bizottságunk ennek a fontos kérdésnek az eldöntésében számtalanszor változtatta meg a véleményét. Kevéssé vígasztalt bennünket az, hogy az elõterjesztõ képviselõje a mi bizottsági ülésünkön nem támogatta, a költségvetési bizottság ülésén viszont pártolta ezeket az indítványokat. Így tehát a kormány számára komolyan eldöntendõ kérdés marad, hogy Csontos Miklós képviselõ úr, egyébként komolyan mérlegelendõ, s valóban a törvény szövegét javító indítványait a végszavazásnál elfogadjuk-e.
Én megköszönöm elnök úrnak a lehetõséget, hogy együttesen mondhattam el, összefoglalóan a véleményemet. Feltehetõen azok számára, akik egyébként is ismerik részletesen ezeket a módosító indítványokat. (Általános taps.)