DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Tulajdonképpen nem vitatkozni szeretnék az imént felszólaló frakcióbéli képviselõtársammal, de mondanivalójában volt néhány olyan mondat, ami talán félreérthetõ. Ezért szeretném a mondandóját a magam felfogása szerint kiegészíteni.
Valóban igaza van: egy nagyobb összegû, fix összegû hozzájárulás, egy alacsonyabb bérhez kötõdõ, százalékos társadalombiztosítási járulék mellett azoknak az ágazatoknak, azoknak a munkáltatóknak kedvezõ, akik elsõsorban az átlagbér feletti bérrel foglalkoztatnak. Azokat nem érinti - hiszen annyi járulékot engedünk le, mint amennyit ez a fix összegû befizetés jelent - akik az átlagjövedelem, a jövõ évi átlagjövedelem szintjén foglalkoztatnak munkavállalókat. És mindenki számára - még a csökkenõ társadalombiztosítási járulék mellett is - nagyobb konkrét befizetési összeget és terhet jelent, akik összességében az 1997. évi átlagjövedelem alatti bér mellett foglalkoztatnak munkavállalókat.
Kérdezhetjük azt, hogy ezt akarjuk-e? A kormány nagyon világosan deklarálta, hogy igen, ez a szándéka, szeretné megdrágítani. Elsõsorban természetesen nem az alacsony bérû foglalkoztatást, hanem az olyan típusú foglalkoztatást, amelyik igen elterjedt Magyarországon, és egyre terjedõben van, hogy a minimálbér felére jelentik be a munkavállalót - ezzel tulajdonképpen nyugdíj- és egészségbiztosítást vásárolnak a számára -, és a minimálbér feléhez kötõdõ - akármilyen nagyságrendû és százalékos mértékû, de alacsony fix összegû egészségbiztosítási járulékkal vásárolnak a számára egészségügyi ellátást.
Az õ számukra tehát mindenféleképpen nagyobb terhet jelent - akár az 1800 forintnak, akár a 4500 forintnak, akár a 3300 forintnak a bevezetése. Kétségtelen, hogy nem lehetett olyan technikát találni, amelyik csak ezekre az - idézõjelbe téve - "nem igazi", "fals", "hamis", alacsony bérû foglalkoztatásokra terhelte volna rá a társadalombiztosítási hozzájárulás emelését. Az is a szándéka egyébként mindemellett a kormánynak - és azt gondolom, valamennyiünknek -, hogy tisztességesebb bére legyen a munkavállalónak, ne érje meg egyes ágazatokban alacsony bérû, nagyobb létszámú munkavállalót foglalkoztatni, hanem igenis fizessenek magasabb bért a számukra esetleg az átlagjövedelem szintjét elérõt, és az, aki ezt megteszi, az tulajdonképpen nem visel magasabb társadalombiztosítási terhet.
Amivel szeretném kiegészíteni képviselõtársam mondandóját, az az a többletinformáció, hogy a költségvetés egyfelõl kész részben a központi költségvetésbõl azoknak az alacsony bérû költségvetésbõl finanszírozott ágazatoknak, így az oktatásnak, közszolgálatnak a bérkeretét megemelni, illetve a többletterheit kompenzálni, akik így - ebben az esetben - többletkötelezettségeket kell hogy teljesítsenek. Azt gondolom, hogy ezt a lehetõséget nem ezekben a törvényekben lehet elrendeznünk vagy megteremtenünk, hanem a jövõ évi költségvetésrõl szóló törvényben kell megfelelõ garanciákat beépítenünk.
Én is egyetértek képviselõtársammal: szükség van erre a kiegészítésre, és miután a kormánynak szándékában áll ezeket a többletforrásokat az ily módon hátrányosan érintett munkahelyeknek odaadni, ennek a fedezetét megteremteni, biztosítani, ezért én úgy gondolom, hogy ez önmagában talán nem lehet oka annak, hogy ezt a lépést meglépjük.
Abban egyetértek képviselõtársammal, hogy ha alacsonyabb fix összeggel, és talán egy valamivel mérsékeltebb járulékelengedéssel számoltunk volna, akkor még inkább terítettük volna ezeket a többletterheket, kevesebb olyan munkahely lett volna, amely többletkiadással kellett volna esetleg váratlanul szembenézzen. Ezek mérlegelendõ vagy mérlegelhetõ javaslatok. Természetesen nem a szociális bizottság kompetenciája, hogy ezt eldöntse, szociális bizottság egy dologban érdekelt: hogy a társadalombiztosítási járulék befolyjék a társadalombiztosítás kasszájába, hogy lehetõleg ez közteher legyen. Tehát mindenki fizesse ezt a terhet, aki az egészségügyi ellátásra állampolgársága jogán jogot formál, és természetesen roppant fontos az, hogy jó színvonalú ellátást tudjunk ebben az egyre dráguló magyar egészségügyben, és a világ egyre dráguló egészségügyében az állampolgárok számára biztosítani.
Úgy gondolom tehát, hogy a benyújtott kapcsolódó módosító indítványt meg fogjuk nézni a Pénzügyminisztériummal közösen, hogy melyik az, amelyiket valójában igazából támogatni lehet. Errõl kezemben van egy táblázat, amelyik azt hasonlítja össze, hogy a kormány eredeti, 4500 forintos javaslatával szemben mely ágazatok azok, amelyek a benyújtott módosító indítvány kapcsán többet fognak fizetni. Így van. A termelõi, szolgáltató ágazatok fognak többet fizetni valamivel, többet fog fizetni a közszolgálat - annak körülbelül mintegy 6-7 milliárdos többletterhe van -, ami a Foglalkoztatási Alap kompenzációjára lehetõséget teremt. És amit a táblázat "tisztázatlan helyzetû lakosság"-nak nevez - tehát azok, akik nem fizettek eddig társadalombiztosítási járulékot -, azoknak a terhei is ilyen módon csökkentek, hiszen 4500 forint helyett tulajdonképpen 1800 forintért plusz a minimálbér 11,5 százalékáért lehet egészségbiztosítási szolgáltatásra szerzõdést kötni Magyarországon jövõ évben a törvénytervezet szerint az Egészségbiztosítási Fõigazgatósággal.
Én tehát úgy gondolom, hogy többfajta változat van; a kormánynak és a parlamentnek azt kell eldöntenie, hogy változatlan társadalombiztosítási bevételek mellett minek ad prioritást: a társadalombiztosítási járulékmérték markánsabb elengedésének, és egy nagyobb fix összegû hozzájárulás bevezetésének, vagy esetleg egy elsõ lépésben egy kisebb fix összegû egészségbiztosítási vagy egészségügyi hozzájárulás bevezetésének. Köszönöm ezért, hogy képviselõtársaim egy ilyen változaton is gondolkodnak.