KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Úgy gondolom egyetértünk abban, alapvetõ követelmény, hogy Magyarország lakossága minél alaposabb ismeretekkel rendelkezzen az euro-atlanti közösségrõl, az Európai Unióról és a NATO-ról. Magyarország csatlakozásának, Magyarország integrálódásának várható feltételeirõl és várható következményeirõl.
Enélkül ugyanis nem lehet tisztességes népszavazást tartani a csatlakozás kérdésérõl, ennek hiányában a lakosság, az állampolgárok nem tudnak élni majd a csatlakozásból adódó elõnyökkel, nem tudják teljesíteni a csatlakozással járó kötelezettségeket, és nem tudnak felkészülni a hátrányok kivédésére sem.
Magyarország csatlakozásának eredménye, eredményessége függ a felkészüléstõl, és a felkészülés sokkal többet jelent, mint a gazdaság felkészítését, a jogrend harmonizációját vagy az államigazgatás felkészítését. Tartalmaznia kell a közvélemény felkészítését is.
A kormány ennek biztosítása érdekében dolgoztatta ki és fogadta el az úgynevezett kommunikációs stratégiát, amelynek rendezvényei azóta már több mint egy éve folynak. Ennek az egy éve folyó programnak az eredményeirõl, az állampolgárok ismereteinek jelenlegi szintjérõl, az állampolgárok Magyarország európai uniós csatlakozásához való viszonyáról és az állampolgárok ezzel összefüggõ várakozásairól igyekeztünk képet szerezni abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a Szonda Ipsosnál rendeltünk meg, bár pénzügyi segítséggel, és amit az õsszel végeztek el és a közelmúltban fejeztek be.
Úgy gondolom, a kérdés fontossága mellett az e témában meglévõ hétpárti konszenzus is indokolja, hogy elõször errõl a parlamentben szóljunk.
A 3000 fõs minta a 18 éven felüli lakosság véleményét vizsgálta ezekrõl a kérdésekrõl, ismereteirõl próbált képet szerezni, és egy másik, közel 3000 fõs - pontosabban három másik, összesen közel 3000 fõs - minta három kiemelt csoport véleményét és ismereteit vizsgálta: a fiatalokét, az agrárnépességét és az újságírókét, tehát a médiában dolgozókét.
(15.40)
A tájékozottság, a megkérdezettek tájékozottsága - az Európai Unióval összefüggõ ismeretek szintje, az Európai Unió története, tagországai, a társulási megállapodások léte, tartalma vagy még mélyebben olyan kérdések, mint a közös pénzrõl folyó viták vagy az Európa Parlament szerepe, az Európa Parlament választásának módja, ebben viszonylag alacsony a megkérdezettek ismeretszintje. Körülbelül a megkérdezettek 30 százalékának ismeretszintje tekinthetõ jónak, 40 százaléka közepesnek, 30 százalék pedig erõsen hiányos ismeretekkel rendelkezik. 90 százaléknál is több viszont azoknak az aránya, akik tudják, hogy Magyarország beadta a csatlakozási kérelmet, és Magyarországnak célja az Európai Unióhoz csatlakozni.
A megkérdezettek több mint kétharmada szerint Magyarország számára elõnyökkel jár a csatlakozás az Európai Unióhoz. Tudatában vannak olyan konkrét, az állampolgárok számára jelentkezõ elõnyöknek is, mint a szabad utazás, a szabad munkavállalás, a tanulás, a letelepedés vagy a diplomák kölcsönös elismerése.
Fõleg három területen számolnak elõnyökkel: a gazdasági felemelkedés garanciájának tekinti a megkérdezettek 68 százaléka Magyarország európai uniós tagságát, de úgy gondolja a megkérdezettek nagy többsége, hogy ez erõsíti a nemzeti identitástudatot, a kultúra fejlõdésének a lehetõségét, és ugyancsak a nagy többség úgy gondolja, hogy a külpolitikai érdekérvényesítés lehetõségeit is erõsíti.
A lakosság 87 százaléka számol azzal - a megkérdezett minta alapján -, hogy természetesen ez költségekkel is jár, de a költségeket mintegy elkerülhetetlen áldozatot tekintik. Tartanak attól, hogy növekedhetnek a regionális, illetve társadalmi különbségek, hogy leépülhetnek a jóléti intézmények, és kifejezetten tartanak attól, hogy bizonyos deviáns társadalmi jelenségek hatása erõsödhet, mint alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, öngyilkosság vagy bûnözés.
A megkérdezettek kétharmada az ezredfordulóig várja Magyarország csatlakozását, kétharmada másokkal együtt tartja szükségesnek és hasznosnak a csatlakozást.
És a megkérdezettek kétharmada azt is tudja, hogy az Európai Unióhoz és a NATO-hoz történõ csatlakozás között van összefüggés. 50 százalék gondolja úgy, hogy az EU-tagság segíti a NATO-csatlakozást, 20 százalék úgy, hogy a NATO-csatlakozás segíti az EU-hoz történõ csatlakozást. (Az elnök pohara kocogtatásával jelzi a hozzászólási idõ lejártát.)
Úgyhogy, tisztelt Ház, ebbõl, azt hiszem, a kormánynak, de valamennyi pártnak le kell vonni a tanulságokat: folytatnunk kell ezt a munkát, hogy az érzelmi alapú támogatottság az értelmi alapokon nyugvó támogatottság irányába erõsödjön, és ebben valamennyi párt részvételére szeretnénk ezután is számítani. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)