DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Én azt gondolom, hogy nagyon lényeges kérdés az, hogy a magyar társadalom hogyan viszonyul az Európai Unióval való kapcsolatrendszerünkhöz.
Régóta és többször szóltam ebben a Házban arról, hogy félõ, hogy ez a viszonyulás nem teljesen világos, nem teljesen megalapozott, nem egyértelmû tényekre vonatkozik. Természetesen egy ilyen ötperces áttekintés, amit a külügyminiszter úr adott most egy nagyon nagy mintából, nem ad lehetõséget számunkra, hogy értékeljük a mintavételezés részleteit.
Egy dologra azonban felfigyeltem. Mintha nagyon sokan félnének attól, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk bizonyos szociális ellátások leépítésével jár. Amennyire az én ismereteim korrektek, az Európai Unióban nem született meg egy közös szociálpolitika, az Európai Unió minden tagország saját felelõsségére bízza azt, hogy milyen szociális ellátást valósít meg.
Nagyon veszedelmes tehát egy olyan üzenet, ami elhangzik idõrõl idõre különbözõ politikai erõk oldaláról - többnyire kormánypárti oldalról -, amely arról szól, hogy az Unióhoz való csatlakozás miatt kell itt meg ott a nadrágszíjat meghúzni és a szociális ellátásokat leépíteni. Tehát egy alarmírozó jel jelenik itt meg. A magyar társadalom elutasíthat valamit, amirõl egyébként arra gondol, hogy jó, de bizonyos képzetek miatt elutasítja, és ezáltal a fürdõvízzel együtt a gyereket is kiönti.
Ahhoz, hogy ehhez a kérdéshez ne két percben, és érdemben tudjunk hozzászólni, nagyon megfelelne a hétpárti egyetértésnek, ha ennek az anyagát a parlamenti pártok megkaphatnák vagy a frakciók megkaphatnák. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)