DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): Tisztelt Országgyûlés! Õszintén szólva egy ilyen kizárólag technikai jellegû, egy alkotmányos mulasztás feloldását szolgáló törvényjavaslat ügyében joggal megkérdõjelezhetõ a felszólalás indokoltsága, mert ezzel valójában egy nagyobb terjedelmû törvényjavaslat tárgyalása elõl lopom el az idõt.
Valójában nem is a mikrofon kézbevételének a megszólalásra ingerlõ pavlovi reflexe késztet a felszólalásra, mert azért furcsa lenne, ha egy szünetelõ ügyvéd pont egy polgári perrendtartásról szóló vitában nem szólna hozzá, annak ellenére, hogy az technikai jellegû vagy nem technikai jellegû. Az viszont indokolatlan lenne, ha ennek a törvényjavaslatnak az ügyében én most az igazságügyi kormányzatot a Pp. teljes reformja ürügyén kérném számon. Az kétségtelenül egy más dolog, a Pp. teljes reformja, itt egy alkotmányellenes mulasztást kellett feloldani. Nyilvánvalóan az alkotmányellenes mulasztás feloldásának a módja tekintetében, a törvényjavaslat egyetértéssel és helyesléssel kell hogy találkozzon.
Én csak néhány kodifikációs, ügyes húzásra hívnám fel benne a figyelmet, mert az Alkotmánybíróság körülhatárolta, meg is írta, hogy mik a megoldási lehetõségek. Ennél jobbat talált a törvényalkotó, ezt ismerjük el, mert ott csak a másodfokon kiszabott pénzbírság és szakértõi díj elleni jogorvoslati lehetõség hiányát találta alkotmányellenesnek, ehhez megtalálta a módját annak, hogy nemcsak ezt a két végzésformát vonta be a szabályozás körébe, hanem minden olyan végzést, amit elsõfokon is meghozhatott volna a bíróság. Ha viszont másodfokon hozza meg, akkor ugyanilyen fellebbezési illetve jogorvoslati lehetõséget biztosít. A jogorvoslati lehetõségnek a formája és hogy ez kifogás, és mint minden jogorvoslati lehetõség, alkalmas a per elhúzására, ez nyilvánvaló. Ez viszont rövid határidõs kifogás, amelyet ugyanahhoz a testületnél más tanácshoz, más bíróhoz áttelepítve végeredményben, olyan idõbeli veszteséget és a pertartamnak olyan elhúzását nem eredményezi, ami ennek az alkotmányos állapotnak a biztosításával együtt jár. Tehát a megoldásnak a kodifikátori szellemessége mindenképpen elismerést érdemel, hogy megtalálta nem csak azt a két, az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minõsített végzésformát, a szakértõi díjat és a pénzbírságot, hanem kiterjesztette minden más másodfokon meghozott végzésre.
Ami a megsemmisített jogszabályi rendelkezést illeti, az ember az ügyvédi múltjából visszaemlékszik az izgalmas apasági perekre, amelynek az izgalmát nem csak a szexuális tartalom okozta, hanem az a tény is, hogy minden jó alperes megfelelõ, jobb apajelölteket talált maga helyett, azokat szépen tanúként citálták, megcsapolták a vérét, vizsgálták a fülcimpáját, antropológiailag tetõtõl talpig és talptól tetõig, és õ még vissza sem kérdezhetett, mert õ tanú volt. Valahogy meg kellett teremteni ennek a személynek az alkotmányos védelmét is.
Most itt is az Alkotmánybíróság ajánlott különféle formákat: perbevonás, a perbehívás kötelezõ elfogadása, a kereset kiterjesztése alperesként. Viszont, itt is megvan az ügyes formula, hogy félként szerepel, amit a polgári perrendtartás nem csak apasági, hanem más jellegû perekben is lehetõvé tesz. Tehát, a félkénti szerepelése, hogy úgy mondjam, a visszakérdezési jogot is biztosítja számára, mert a félkénti szereplés során megilletik mindazok a jogok, amelyek a felperest és az alperest is megilletik. Tehát ezzel nyilván fel lett oldva az az alkotmányos mulasztás, ami miatt az Alkotmánybíróság a Pp. 300. §-át hatályon kívül helyezte.
Azt õszintén elismerem, hogy most aztán teljesen letisztelegtünk a jogállamiság elõtt, mert azért valljuk be õszintén, hogy ezek végeredményben, formai alkotmányos mulasztások voltak. Nyilván az állampolgárok nem ezt várják. Az állampolgárok inkább azt várnák, hogy a bûnüldözés terén, a bûnmegelõzés terén hasonló alkotmányos mulasztások kerülnének feloldásra. De ennek a javaslatnak a tárgya kizárólag a polgári perrendtartás módosítása.
Persze befejezésül azért azt kilátásba kellene helyezni, hogy talán most már vége lesz egyszer ennek a folyamatos jogalkotási folyamatnak, és belépünk a szakaszos jogalkotás folyamatába, és megszületik végre a polgári perrendtartás átfogó reformja annak ellenére, hogy tudom, hogy ez sem fogja felgyorsítani a pereknek az idõtartamát, mert ehhez más is kell. Nem csak a jogi szabályozás kell, ennek a jogkövetõ magatartásnak a kiszélesedése és általánossá válása, és a perbeli szokásoknak a megváltozása; hogyha idéznek egy tanút, akkor elmegy az idézésre, nem alaptalan kifogásokkal és különféle trükkökkel húzza a pert. Tehát önmagában ne várjuk a Pp. átfogó teljes módosításától sem azt, hogy a pertartam olyan szédítõ mértékben lerövidül.
Kétségtelenül nem hosszú a törvényjavaslat, a rövidséget azzal kívánom viszonozni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nevében a törvényjavaslat elfogadását kérjük, és a magunk részérõl támogatjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps mindkét párt padsoraiból.)