DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Szolnoki képviselõtársnõm jó néhány dolgot érintett már abból, amit én magam is szeretnék elmondani.
A Népjóléti Minisztérium költségvetésének részletes elemzésébe nem mennék bele, hiszen az idõkeretem is igen kicsiny. Néhány nagyon fontos kérdésre azonban szeretnék rávilágítani.
Az elsõ kérdés a tisztiorvosi szolgálat, amire leírja a költségvetési törvény, hogy a költségvetési támogatása jövõre mindösszesen 3,4 százalékkal fog növekedni. Ha a kormány által ígért inflációs szintet nézzük ez akkor is döbbenetesen alacsony mértékû. Mit ír ehhez indoklásképpen, mit is kellene tenni? Mindenkinek tudnia kell, hogy a Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a magyar közegészségügy õre, járványügyi megelõzõ feladatokat végez, és emellett még egészségvédelmi feladatai is lennének. Ez a 3,4 százalékos növekedés természetesen nem fedezi a jövõre tervezett 17 százalék körüli béremelkedést sem. Csak nem azt gondolják, hogy elbocsátásokból kellene fedezni ezt a különbözetet? Nem, ez esetben a törvény nem így fogalmaz, ezt tavaly tette. Most úgy fogalmaz, hogy "a bevételnövelés lehetõségét a hatósági ellenõrzési díjtételek, valamint az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások díjainak tervezetett - finom a fogalmazás - korszerûsítése, illetve emelése teremti meg." Elgondolkodtam rajta: vajon ki számolta ki, hogy mit jelent ez a gondolatkör? A papír mindent elbír.
Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Megjegyzem: a jelen pillanatban a kormánypatkóban sem a Népjóléti Minisztériumért felelõs, sem a többi tárcáért felelõs kormánytagok jó része nem tartózkodik benn. Tehát nem fog tudni válaszolni a Népjóléti Minisztérium, amennyiben õ tervezte a költségvetést - mert már ebben is kételyeim vannak. Hogyan számolták ki, hogy mi történik a tisztiorvosi szolgálattal, ha ezt a költségvetési tervet elfogadja a parlament? Hol vannak a megalapozó számítások? Kérem, mikor fogják bemutatni nekünk, mely vizsgálatok díjtételeinek emelését tervezik, ebbõl mennyi bevételre számítanak, hogyan történik ez?
Mert én elgondolkoztam, hogy a közegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatról van szó. Itt, kérem, járványügyi ellenõrzõ vizsgálatok vannak, ellenõrzõ vizsgálatok vannak a különféle vendéglátó helyiségekben, ahol megnézik azt, hogy megfelelõ módon készítik-e elõ az élelmiszereket, hogy ne törjenek ki robbanásszerûen járványok; járványügyi ellenõrzõ vizsgálatot végzi el a tisztiorvosi szolgálat akkor, amikor a megadott munkahelyekre megelõzõleg szûrõvizsgálatokat végez, és emellett a tisztiorvosi szolgálat különféle laboratóriumaiban az egészségügy számára történik rendkívül sok bakteriológiai, vírusbetegségekkel kapcsolatos vizsgálat is.
Nos, amennyiben arra gondolt volna a Pénzügyminisztérium, hogy az ilyen típusú, tehát a gyógyító-megelõzõ egészségügyi ellátást kiszolgáló munkájáért magasabb bevételre tegyen szert a társadalombiztosítástól, akkor ezt a társadalombiztosítás jövõ évi költségvetésében mint növekményt kellene elszámolni. El tudnám fogadni ezt a megoldást, de - sajnos - nem látom a társadalombiztosítás jövõ évi költségvetésében. Most elgondolkoztam rajta, hogy majd a gyermekintézményekbe menõ dolgozóknak, az egészségügyi intézményekben levõ dolgozóknak esetleg fizetni kell a székletvizsgálat után? Vagy egy hasmenéses betegség után a járványügyi felszabadító vizsgálatra folytatott székletvizsgálatért fizetni kell az illetõnek, mert máskülönben a tisztiorvosi szolgálat ezt nem tudja elvégezni?
Vajon komolyan gondolták, hogy a magyar népegészségügyért, megelõzésért, járványügyért felelõs szolgálat teljes kiadásának növekménye 3,4 százalékkal el van intézve? Akkor már egyszerûbb lenne, ha kimondanák, hogy nem kell Magyarországnak ilyen. Nekünk erre most nincs pénzünk. Kérem, történjen, ami történik, de fokozatosan oda fogunk eljutni, hogy ellehetetlenül a járványügyi szolgálat, és egyébként az ilyen típusú költségvetés az elsõ komoly mértékû járványig elég lehet, és akkor megint jön a kapkodás, megint jön a fejetlenség. Fedezetet kellene teremteni, és aztán megint hónapokig várhatnak a hitelezõk, a szállítók, hiszen a kormány hiába ígérget, nem teljesíti az ígéreteit.
Következõ kérdés az állami szociális intézetekre fordított összeg növekedése. Kérem, nincs 17 százalékos, még a kötelezõen elõírt béremelkedésre sincs. A jelenlegi létszám mellett sincs elegendõ fedezet, és ha azt is hozzáteszem, hogy az állami szociális intézetekben a szakképzettek aránya az ott dolgozók között körülbelül 50 százalékos, akkor mindenki tudja, hogy ezekben az intézményekben a képzettek létszámát növelni kéne, hogy egy csomó intézményben lassan a munka teljesen ellehetetlenül, mert az alacsony fizetések és rossz munkakörülmények miatt egyre többen elmennek. Vajon mi lesz a megoldás? Hazaküldjük a szociális intézményekben elhelyezetteket? Van hova hazaküldeni? Ezt vajon hogy számolták ki?
És még valami mindkét esetben. Nem tudom, mert nem tartalmazza a szöveg sehol, hogy vajon az úgynevezett, finoman kifejezett járulékreform a minimumjárulék növekedését, az új megoldás szerint pedig a bevezetett egészségügyi hozzájárulást, ami az új megoldás szerint is 1800 forint, és az eddigi minimumbér után fizetett 3100 forintos járulékhoz ha hozzátesszük az 1800-at, még mindig jóval magasabb, mint a korábbi - vajon a tisztiorvosi szolgálatnál foglalkoztatott alacsony jövedelmûekre és a szociális intézményekben alacsony jövedelmû foglalkoztatottakra vajon hogyan lesz ez érvényes, mibõl fogják kifizetni, vagy abból a nem egészen 17 százalékos növekménybõl kell ezt is kigazdálkodni? Mert erre sincs válasz. Márpedig akkor ezek az intézmények fokozatosan ellehetetlenülnek, és ott emberek vannak.
A következõ kérdés - amirõl itt már szó volt - az egészségügyi intézményrendszer átalakítása. Nagyon érdekes, nagyon szép, hogy van 3,5 milliárd forint a korábbi mindenféle ígéretekkel szemben, csak 3,5 milliárd forint erre az átalakításra.
Az egyik kérdés az, hogyan szándékoznak feloldani két hónap alatt azt az ellentmondást, hogy a parlament által megszavazott törvény határideje január 1-jét szabja meg az átalakítás idõpontjának, január 2-ától már nem mûködhetnek az intézmények, az erre fordított pénz pedig hol van? Még sehol, tisztelt képviselõtársaim! Nem hajtható végre a törvény! Nem tudom, melyik megoldást választják? A törvénymódosítást? Akkor sietni kéne, mert nem fogunk beleférni az idõbe.
De a másik kérdés az, hogy mire is akarják fordítani ezt a 3,5 milliárd forintot? Tanulságos a lista: alapellátás fejlesztésére, háziorvos-képzésre, képzés-, átképzés-támogatás, egynapos ellátási formák fejlesztése, kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolás, struktúraátalakítás során felszabaduló eszközök hasznosítása - ez egy érdekes tétel, kíváncsi lennék a részletekre -, humánerõforrás-oldalon keletkezõ feszültségek megoldása - nagyon szép -, a szakszemélyzet mobilitásának biztosításáról beszélnek: hogy pontosan mirõl van szó, az nem teljesen világos.
(19.10)
Az Országos Mentõszolgálat szükséges fejlesztése, alapröntgengéppark-rekonstrukciója, a megszûnõ intézmények helyén és pótlására sürgõsségi részlegek kialakítása, technikai fejlesztések a rövid ápoláshoz szükséges modern diagnosztikus és terápiás eszközök beszerzésére, valamint a szociális intézményhálózat korszerûsítése.
Tisztelt Képviselõtársaim! Erre az összesre 3,5 milliárd forint. Tudják azt is, felhívom a figyelmüket, hogy csak a Kútvölgyi Kórház megszüntetése és a négy klinika oda áttelepítése, csak ez az egy program, önmagában 1,2 milliárd forintot igényel. Ugye, azért nem hihetik komolyan, hogy ez a 3,5 milliárd forint azoknak a programoknak a fedezetére elegendõ, amelyeket itt felsoroltak. Ez csak vicc, komolyan mondom, hiszen Magyarországon olyan állapotban van a röntgengéppark, hogy még ha két-három év alatt is, ahogy itt írják, hogy most indítanak két-három éves programot, felhívom a figyelmüket, hogy két évvel, három évvel ezelõtt nem mese volt a hároméves programról, hanem igen jelentõs összegek kórházi mûszerfejlesztésre. Most ide leírják azt, hogy programot indítanak három évre. Csak a röntgengéppark egy részének átalakítása évente több milliárd forintba kerülne. Beszerezni a régen amortizált, tönkrement gépek helyett újakat. Nevetséges a 3,5 milliárd forint. Önámítás, ha egyáltalán ámítja ezzel valaki saját magát. De ha önök, képviselõtársaim elhiszik, hogy ez a pénz valamire elég, akkor fogalmuk nincs arról, hogy mirõl beszélnek. Fogalmuk nincs arról, hogy egy ilyen átalakításnak mekkora a pénzigénye, és nagyon örülnék, ha kérnének a kormánytól egy pontos tervet arról, hogy mit is akarnak ebbõl megvalósítani. Egyetlen sürgõsségi centrum létrehozása rohamkocsival, megfelelõ ügyelettel 40-50 millió forint. És az csak egy a sok közül, amit ide leírtak nekünk.
És sorolhatnám tovább, hiszen tele van ilyen valótlanságokkal ez a törvényjavaslat, gyönyörû mese az egyik oldalon a szövegben, és a valósághoz képest hihetetlen alacsony összegek. Az már csak hab a tortán, hogy a korábbi 12 milliárdos ígéretekkel szemben ebben a költségvetési törvényben 3,5 van, a társadalombiztosítás költségvetésben végkielégítésre megint 3,5. Ez minden, amit átalakításra szánnak.
Nagyon érdekes dolgot találtam egyébként, mert sokat vitatkozhatunk mi itt azon, hogy a Népjóléti Minisztérium fejezet-költségvetésében a különféle tételek hogyan alakuljanak, de a törvény indoklása egy nagyon izgalmas dologra hívja fel a figyelmet. A társadalombiztosításijárulék-reform keretében egyes önkormányzati, szociális ellátások járulékkötelesek lesznek, valamint a közgyógyellátás rendszere is változik. A vonatkozó törvények országgyûlési elfogadásához kapcsolódóan az azokban meghatározott igénybevételi feltételekkel külön elõirányzat fogja biztosítani a fenti kötelezettségek teljesíthetõségét - és most figyeljenek -, melyeknek fedezete a Népjóléti Minisztérium fejezetbõl történõ évközi átcsoportosítással teremtõdik meg.
Tehát tisztelt képviselõtársaim, itt van önök elõtt a Népjóléti Minisztérium fejezet költségvetése, amellyel teljesen felesleges foglalkozniuk, mert úgysem lesz igaz, ide le van írva az indoklásban, hogy év közben a törvénybe foglalt tételek között majd átcsoportosítanak tetszés szerint. Most már igazán nem tudom, hogy ez a költségvetés mirõl is szól egyáltalán. És hogyan lehet úgy tervezni, mondjuk egészségügyi átalakítást, hogy nem tudja senki, hogy meddig érvényes az a 3,5 milliárd forint. Hogy lehet úgy tervezni szociális ellátórendszert, hogy nem tudja senki, hány hónapig lesz érvényes az az összeg, amit beleírtunk a költségvetésbe.
És akkor ezek után még egyet, amit szintén ebben a törvényben találtam meg. Nagyon érdekes dolog, mindig újra visszaköszön. Amellett, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakítása úgy történik, ahogy történik, lassan teljesen kaotikus és kezelhetetlen helyzetet teremtve az ország számos helyén, amellett az államháztartási reform címén megint ilyen mondatokat hallunk, kíváncsi lennék, hogy vajon a kormány egésze egyetért-e ezzel? "Az egészségügyi rendszerben tisztázni kell a biztosítási jogviszonyok és a nyújtott szolgáltatások kapcsolatát. Ebben az összefüggésrendszerben kell a lakossági térítési díjak szélesebb bevezetésének lehetõségét megvizsgálni."
Tisztelt Képviselõtársaim! Ma, holnap szavaznak az egészségügyi hozzájárulás általános bevezetésérõl. Vajon ez a kormány komolyan gondolja, hogy holnapután az általános térítési díj bevezetést akarja bevezetni? Vajon ez a kormány komolyan gondolja, hogy az egészségügyi ellátást pusztán önerõre akarja alapozni? Hiszen lassan afelé tartunk, a biztosítási rendszert szûkítsük, és fizessenek egyre többet, hol egészségügyi hozzájárulásban, hol pedig térítésben, egyéni térítésben.
Tisztelt Képviselõtársaim! Aki egy kicsit többet foglalkozik az egészségügyi rendszerek mûködésével, és nem a tudatlanság magabiztosságával nyilatkozik a kérdésben, az talán nem ilyen programokat készítene. Köszönöm figyelmüket.