DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Nem ez az elsõ eset, hogy Pokorni képviselõ úrral az alapvetõ dolgokban egyetértek.
Az egyik elem az, hogy az a bértábla és az a bérrendszer, ami jelenleg mûködik és amely a költségvetés mellékleteként szerepel, hosszú távon nyilvánvalóan nem oldhatja meg a közalkalmazottak bérezését. Nem az a baj vele - az eredeti bértáblával sem az volt a baj, hogy olyan volt, amilyen: leképezett egy Horthy-korszakbeli bérrendszert -, hanem az a baj, hogy igazában a belsõ mozgások hiányoztak belõle, tehát az a bizonyos A/1 hosszú éveken keresztül változatlan volt. Tehát nyilván csak úgy lehet megoldani a kérdést, ahogy Pokorni képviselõ úr javasolta: külön-külön bértáblákat kell létrehozni a közalkalmazottak különbözõ területeire.
A másik, amivel alapvetõen szintén egyetértek, bár néhány dolgot szeretnék hozzá megjegyezni, ez a tudományfinanszírozás. Kétségkívül egy olyan gödörbe került a magyar tudomány finanszírozása az elmúlt években, ahonnan csak kifelé vezet az út. Pokorni képviselõ úr úgy látja, hogy ebbõl a gödörbõl még nem indultunk ki.
Az én megítélésem szerint éppen ez a költségvetés az, amelyik elõször legalább megpróbál ebbõl a gödörbõl kikapaszkodni. Nem akarok most számokat mondani, de azt is mondhatni - mondjuk a két legnagyobb alap -, a Központi Mûszaki Fejlesztési Alap és az Országos Tudományos Kutatási Alap, az egyik 3350 millióról 4200 millióra, a másik 1540 millióról 1840 millióra emelkedik a jelenlegi költségvetés szerint.
És ez tudom, hogy nem elég, tehát ebben egyetértés van közöttünk, hogy ez még nem fogja megváltani a magyar tudományfinanszírozást, de legalább - az én megítélésem szerint - a korábbi évekhez képest elindultunk felfelé. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)