POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Tisztelt Hallgatók! Ha lehet kapcsolódni ezekhez a kétperces hozzászólásokhoz, én úgy érzem, hogy épp az elmúlt idõszak költségvetésével összefüggõ viták erõsítenek meg engem abban, hogy két dologról van szó.
Ellenzéki oldalról arról, hogy a költségvetés miért kevés, kormánypárti oldalról pedig arról, hogy ez a költségvetés mire elég, mire ad fedezetet. És még egy dolog, az, hogy mibõl. Úgy érzem, épp ez volna a választópolgároknak a becsapása, ha mindenhol csak azt teljesítenénk és azt mondanánk, amelyek az igények, s nem a realitások talaján állva próbálnánk szemlélni ennek az országnak a költségvetését.
Az volna a becsapása, ha nem tudnánk rendbe tenni a tb- alapoknak a hiányát, és ha nem tudnánk rendbe tenni azokat a gondokat, problémákat, amelyek megvannak az egészségügyben, megvannak az oktatásügyben. És azt hiszem, lehetne a sort még folytatni. Lehetne olyan értelemben is folytatni, hiszen nem egy hozzászólás hangzott már el a költségvetés vitája során. Lehet szidni az elmúlt 20 év rendszerét, amellyel döntõen azért, ha körbenézek, én is, de Gáspár Miklós képviselõtársam is, együtt élt. Egy a tény, mi most itt élünk Magyarországon 1996- ban, és 1997-nek és a követõ évnek szeretnénk a gazdaság- vonatkozású kérdéseit rendbe tenni.
Közelítve a témámhoz, én nem az egész költségvetés kérdéskörével, hanem egy szûkebb kérdéskörrel, az 1997. évi költségvetés önkormányzatokat és a rendvédelmi szerveket érintõ s a költségvetéssel összefüggõ kérdéskörérõl szeretnék szólni, azt értékelni.
Elmondható, mint ahogy a megelõzõ években, úgy az elkövetkezendõ években a költségvetési politika két kiemelt fontosságú területe az államháztartási reform és a költségvetési egyensúly követelménye. E célok érvényre juttatása természetesen az önkormányzatokban és a rendvédelmi szervezetekben, azok mûködésében is érezteti hatását. Az 1997. évi költségvetés szabályozásában is érvényesülnek a gazdaságpolitika egészére jellemzõ általános elvek: az állami újraelosztás mérséklése, valamint a közszolgáltatást nyújtó intézmények racionalizálásának az igénye.
Az önkormányzatok 1997. évi gazdálkodási feltételeinek kialakítása során hatványozottan érvényesülnek azok a szempontok, amelyek lehetõvé teszik, hogy az önkormányzatok ellátási feladataiknak és súlyuknak megfelelõen részesedjenek a közösségi forrásokból. Ezt a célt szolgálja elsõsorban a normatív állami hozzájárulások és a személyi jövedelemadó együttes kezelése a központi elosztás során. Az allokálás korszerûsítése különösen kedvezõ a szerényebb saját bevételi lehetõségekkel rendelkezõ önkormányzatok számára. A javasolt szabályozásban kiemelt szerepet kap továbbá, az általános célkitûzésekkel összhangban, a beruházások támogatása, valamint az elmaradott önkormányzatok esetében a területi kiegyenlítés.
E célok érvényesülése a tények és a számok tükrében a következõket jelenti. A helyi önkormányzatok központi költségvetésbõl származó bevételei az 1996. évi 431,6 milliárd forinttal szemben 1997-ben 491,9 milliárd forint, vagyis a növekedés 14 százalékos. A központi források köre két nagy csoportra osztható. Egyik az állami támogatásokból és a hozzájárulásokból, valamint az átengedett személyi jövedelemadóból származó bevételekre. Ezek szabályozása 1997-ben jelentõsen módosul. Az állami támogatások átalakításának célja a feladat ellátásához leginkább kapcsolódó forráselosztás. A személyi jövedelemadó-bevételek új típusú allokációja pedig a szegényebb önkormányzatok eddiginél nagyobb részesedését szolgálja.
Az állami támogatásokon belül változatlanul a normatív állami hozzájárulások jelentik a legnagyobb arányt, melyeknél 1997-ben lényeges változást tapasztalunk. Ennek oka egyrészt az új közoktatási törvénybõl származó kötelezettség, melynek eleget téve, a javaslatban sikerült kialakítani a megújult szakmai követelményekhez és intézményi struktúrához igazodó pénzügyi szabályozást. A javaslatban szereplõ, igen nagy számú kiegészítõ normatívának bizonyára kedvezõ lesz a fogadtatása a tulajdonosok és az intézmények körében egyaránt.
A korábbinál differenciáltabb szabályozás révén jogos többlettámogatáshoz jutnak például a 3000 fõ alatti kistelepülések, továbbá azok az önkormányzatok, amelyek más településeken élõ gyermekeket fogadnak, vagy intézményt fenntartó társulást hoznak létre, és még sorolhatnám.
A közoktatási normatívák együttes 163,3 milliárd forintos összege 3-4 százalékkal meghaladja az új közoktatási törvényben meghatározott mértéket, az 1996. évi elõirányzathoz viszonyítva pedig a növekedés a tervezett inflációt meghaladó mértékû. Szintén az inflációt meghaladó, 23 százalékos mértékû növekedés várható a szociális intézményi normatívák esetében.
A normatívák esetében külön kiemelendõ még a szociális feladatokhoz javasolt 56,1 milliárd forint, mely több mint 13 milliárd forinttal, vagyis 31 százalékkal meghaladja az ez évi elõirányzatot. E jelentõs mértékû növekedést indokolja egyrészt a meglévõ feladatok értékkövetõ ellátása, másrészt az új törvényi szabályozásból várható többletigények biztosítása.
Csaknem minden önkormányzatot érintõ kérdés, ezért meg kell jegyeznem, hogy a szociálpolitikai normatíva összege tartalmazza az 1996-ban háztartási tüzelõolajjal fûtõk támogatásához nyújtott 7 milliárd forint összegét is. A jövõ évtõl tehát e támogatás az önkormányzati szociális juttatások szerves részévé válhat.
A nagy ellátórendszerekhez kapcsolódó, a lakosság csaknem teljes körét érintõ normatívákról tehát összegezésképpen elmondható, hogy azok minimálisan az infláció mértékének megfelelõen, akörül alakulnak. 1997-ben a személyi jövedelemadóból adódó bevételek 38 százaléka illeti meg a helyi önkormányzatokat, amelyen belül a helyben maradó mérték 22 százalék.
(12.10)
Az átengedett mérték emelkedése, valamint az adójövedelmek növekedése miatt az önkormányzatok az 1996. évi 101,3 milliárd forinttal szemben 135,7 milliárd forint értékû ilyen összegû bevételhez jutnak. A növekedés 34 százalék, amely ilyen értelemben és ebben a kategóriában csaknem duplája a jövõre tervezett inflációs rátának.
E jelentõs bõvülés lehetõvé és szükségessé teszi néhány globális normatíva, így az igazgatási, kommunális, közmûvelõdési, sport- és az ehhez kapcsolódó hozzájárulások megszüntetését. Ez nem azt jelenti, hogy e feladatok ellátásához szükséges központi forrás biztosítása megszûnik, hanem azt, hogy ezek finanszírozása a jövõben az szja- bevételekbõl történik. E lépés eredményeként a normatívák letisztulhatnak, csak a konkrét feladatokhoz kötõdõk maradnak meg.
A másik változás a területen, hogy jelentõsen nõ azoknak a településeknek az szja-bevételekbõl való részesedése, amelyeknél az egy fõre jutó jövedelemadó-bevétel összege alacsony, és nem kevés településrõl van szó. A települések közötti különbségek mérséklésére szolgáló elõirányzat 19 milliárd forint, vagyis csaknem duplája az 1996. évinek.
A központosított elõirányzatok köre és mértéke az 1996. évihez mérten jelentõsen csökkent. Ennek oka elsõsorban az, hogy az elõterjesztett költségvetési törvényjavaslat szerint az önálló bérpolitikai keret megszûnik, és a béremelés döntõen a normatív források, valamint a személyi jövedelemadó bevételek jelentõs növelése révén teremtõdik meg. Mindemellett a bérmegállapodás csak az önkormányzatoknál és az intézményeknél végrehajtandó 4 százalékos létszámleépítésbõl felszabaduló eszközökkel együttesen realizálható. E megtakarítás gyakorlati érvényesülése biztosított, hiszen a központi költségvetés átvállalja a létszámleépítések terheit, az elbocsátásokhoz kapcsolódó végkielégítések fedezeteként ugyanis 3,5 milliárd forintot tartalmaz a törvényjavaslat.
Külön megemlítendõ a közoktatási törvény módosítása következtében belépõ új, központosított elõirányzatok köre, melyek 1997-ben hat jogcímen további 11,5 milliárd forinttal segítik ezt az önkormányzati ágazatot. Elmondható, hogy a beruházások prioritásának általános gazdaságpolitikai követelményével összhangban szintén jelentõs, 15 százalékos mértékben nõ a címzett és céltámogatások elõirányzata, melyek összege 39 milliárd forint. Ezen összeg várhatóan több ágazat, így az oktatás, egészségügy, környezetvédelem, valamint egyes vízgazdálkodási elképzelések céltámogatásához nyújt fedezetet. Mindemellett az Országgyûlés jövõre is dönthet a jelentõs, több száz millió, illetve több milliárd forint költségigényû új, címzett támogatások indításához.
Mint említettem, az 1997. évi önkormányzati forrásszabályozás kiemelt célja a szerényebb jövedelemtermelõ képességû önkormányzatok támogatása. A költségvetési törvényjavaslat ezen célt szolgáló újabb eleme, hogy a területi kiegyenlítést szolgáló támogatás elõirányzata az 1996. évi 5 milliárd forintról 1997-ben 8 milliárd forintra emelkedik. Ez százalékban szép szám, 60 százalék.
Az önkormányzatok teljes körére nézve kedvezõen változó szabályozás ellenére nem tagadjuk, várhatóan sajnos jövõre is lesznek likviditási nehézséggel küzdõ önkormányzatok. A mûködési gondok közvetlen enyhítéseként a központi költségvetésnek tehát továbbra is biztosítania kell az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévõ önkormányzatok támogatási keretét. Ennek fedezete 1997-ben 5 milliárd forint, azaz 1 milliárd forinttal meghaladja az ez évi, már módosított elõirányzatot.
Ezen túlmenõen új elem a mûködési zavarok enyhítéséhez nyújtandó közvetett segítség. Ez azt jelenti, hogy a mûködési támogatást, a gyereknevelési támogatást, valamint a Munkaerõpiaci Alapból átvett eszközöket havi elõlegként, nem pedig utólag kapják meg az önkormányzatok. Összességében megállapítható az önkormányzatokról, hogy a költségvetési törvényjavaslat 14 százalékos mértékû forrásnövekedésével és annak biztosításával kiemelten kezeli a helyi önkormányzatok 1997. évi mûködési feltételeit. Emellett a normatív hozzájárulások és az átengedett személyi jövedelemadó elosztásnak módosítása, valamint a helyi adó, az intézményi és az egyéb, saját bevételek növelése megteremti a biztonságos gazdálkodás feltételeit.
Természetesen nincs szó arról, hogy a lakossági szolgáltatások minõségének javításához nem lehetne-e több pénzt elkölteni. Mégis úgy ítélem meg, hogy a költségvetési politika és a reális lehetõségek együttes figyelembevételével az önkormányzatok jövõ évi kiegyensúlyozott mûködése biztosított. Az eredményes gazdálkodáshoz, valamint a lakosság elégedettségéhez természetesen elengedhetetlen a megfontolt és körültekintõ helyi döntéshozatal.
Tisztelt Ház! A rendvédelmi szervek és a költségvetés kapcsolatáról elmondható, hogy az egyre fokozódó lakossági elvárásokkal szemben a megelõzõ években általánosan jellemzõ volt a finanszírozási lehetõségek szûkülése, a gazdálkodási feltételek szigorodása. Ez szorosan összefüggött a költségvetés teherbíró képességével, ami csak részben tudta követni a jogszabályok által elrendelt feladatbõvülések költségnövekményét. Nem könnyítette a rendvédelmi szervek feladatellátását, hogy a hivatásos álláshelyek közel 10 százaléka betöltetlen, alapvetõen a képzett szakemberek hiánya miatt, de amiatt is, hogy az álláshelyek jó része bérrel nincs lefedve.
Csak példaként említem meg, hogy a '95-96-ban megnyitott határátkelõhelyekhez a Pénzügyminisztérium nem fogadta el a létszámnövekményt, így azokon irreális mértékû túlmunkával lehet csak megfelelni a feladatoknak. Az is tény, hogy a közelmúltban elfogadott ágazati törvények, amelyek meghatározzák a rendvédelmi szervek feladatrendszerét, jelentõs forrásigénnyel jelentkeztek. Azt hiszem, elmondható, hogy az ezzel összefüggõ közel plusz 6 milliárd forintos többlet-igényelvárást a beterjesztett költségvetési törvény nem teljesíti.
A Belügyminisztérium 1997. évi költségvetési támogatási keretszámát 102 milliárd forintban állapítja meg a beterjesztett törvényjavaslat. A költségvetési javaslat a rendvédelmi szervek esetében 17 százalékos keresetemeléssel, továbbá 1997. november 1-jétõl pótlékemeléssel számol. A rendvédelmi szerveknél a költségvetési tervezet 20 százalékos dologi elõirányzatot, 18 százalékos saját bevételi növekedést, valamint 3,5 milliárd forint fejlesztési többletet tartalmaz. A Belügyminisztérium fejezeten belül a rendvédelmi szervek költségvetési támogatási aránya 90,9 százalék. Ez az arány 1996-ban 87 százalék volt.
(12.20)
Az 1997. évi költségvetés e területen az alábbi fõ célok megvalósításához tartalmaz többletet. Ilyenek - a teljesség igénye nélkül - a következõk: 400 millió forint a polgári védelemrõl szóló törvénybõl adódó többletfeladatok elvégzésének elsõ ütemére, 100 millió forint a határforgalmi ellenõrzõ rendszerek fejlesztésére, 70 millió a határforgalmi kirendeltségek okmányellenõrzési és ellenõrzési munkájához szükséges eszközigényekre, 270 millió forint a hivatásos határõrizetre való átállásra, 800 millió forint a rendõrség dologi kiadásainál várható inflációs hatások ellensúlyozására, valamint a legszükségesebb felújítások végrehajtása, illetve az 1996. évrõl áthúzódó feladatok folytatására. 1500 millió, tehát másfél milliárd forint a tûzoltóság technikai fejlesztésére, 72 millió forint a hivatásos állomány életbiztosítására és 90 millió forint a gépjármû- korszerûsítési programra.
Összességében a Belügyminisztérium 1997. évi költségvetési tervjavaslata - egyéb beruházásra - 4190 millió forintot, lakástámogatásra 500 millió forintot és lakásépítésre 1500 millió forintot, összesen 4840 millió forintot tartalmaz.
A tervezett elõirányzatokból döntõen a már megkezdett beruházások befejezését, illetve folytatását lehet elvégezni.
Azért emelem ki, tisztelt Ház, a lakástámogatások kérdését, hiszen egy másik aspektusban - Kis Gyula képviselõtársunk említette -, különösen a szociális lakástámogatások iszonytatóan kevés mértékû voltát - 130 millió forintot említett -, de összességében a költségvetés 1997. évre mintegy 72 milliárd forintot fordít a lakásszektornak a támogatására. Kérem, ez közel annyi pénz, amit egy évben mi a magyar néphadseregre fordítunk. Így kell összevetni az arányokat. Melyek, amelyek így fordíthatók egyes rendszerek támogatására, és mi az, ami ebbõl az összegbõl - az egész költségvetésre tekintettel - bizonyos célokra fordítható.
Tisztelt Ház! Összességében a rendvédelmi szervezetek támogatására fordítható összegek 1997-ben kismértékû elmozdulásra nyújtanak lehetõséget, de alapvetõen nem változtatják meg e szervezetek helyzetét, nem javítják az ebben tevékenykedõ személyeknek, embereknek a presztízsét.
Törekvésünk a költségvetés további vitái alatt, hogy olyan módosító indítványokat tegyünk, amelyek a költségvetés fõösszegét nem változtatva, a legfontosabb kérdések biztonságos megoldásához garanciát képesek nyújtani. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)