NAGY SÁNDOR (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az elõzõ hozzászólásában Rubovszky György képviselõ, amikor miskolci példát említett, úgy gondolom, összekeverte a személyi jövedelemadót és a helyi adót, hiszen amirõl õ beszélt, az a személyi jövedelemadó helyben maradó része, és az nem helyi adóként mûködik; átengedett, megosztott bevételrõl van szó. Természetesen a beszedett helyi adók 100 százalékban az adott önkormányzatnál maradnak.
Pénzügyminiszter úr mint a napirendi pont elõadója expozéjában felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy amennyiben résztörekvések, részérdekek elõtérbe kerülnek a költségvetési vita kapcsán, elképzelhetõ, hogy szétfeszíti ezt a költségvetést ez a vita. Én természetesen nem szeretném szétfeszíteni a költségvetés kereteit, ugyanakkor engedjék meg nekem - úgy is mint gyakorló polgármesternek - , hogy az önkormányzatok szemszögébõl néhány olyan pozitív, illetve negatív tendenciára felhívjam a figyelmet, amely 1997-ben meghatározó lehet szempontunkból.
A helyi önkormányzatok szempontjából én két sarokpontot látok. Az elsõ: mindenféleképpen biztosítani kell azokat a bér jellegû és bérrel összefüggõ költségvetési összegeket, amelyeket 1996-ban már bevállalt a kormány; 1997-re ennek meg kell jelenni a költségvetésben. A második: nem lehet különbséget tenni a központi kormányszervek és közintézmények 1997. évi támogatási százalékos növekedése, valamint az Tnkormányzatok támogatási növekedése között. Örömmel tapasztaltam, hogy a beterjesztett anyaghoz képest ebben elmozdulás tapasztalható, hiszen közel azonos százalékos növekedés várható.
Nem tartjuk reálisnak azt az elképzelést, hogy az önkormányzatok bevételeik fokozásával fedezzék a mûködési kiadások hiányzó részét, hiszen a helyi adók esetében hallatlan nagy a nyomás a lakosság részérõl, hogy ezt elsõsorban fejlesztésre fordítsák az adott önkormányzatnál, és lehetõleg ne mûködtessenek belõle. Nagyon fontos lenne, hogy ez ilyen formában valósuljon meg, hiszen a privatizációs bevételek, illetve a különbözõ, eladásból származó bevételek megint - ha mûködtetésre fordításra kerülnek, abban az esetben - egy idõ után ezek elfogynak, és nem lesz mibõl pótolni ezeket a kieséseket. Társadalompolitikai szempontból is fontosnak tartom, hogy a helyi önkormányzatok megfelelõ szinten tudják kezelni szociálpolitikai feladataikat. Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges, hogy a törvényekben rájuk szabott és általuk nem befolyásolható területeken teljes mértékben lefedezze a központi költségvetés kiadásaikat.
Egyetlen példát mondanék csak az idõ rövidsége miatt: a közgyógyellátás alanyi jogon történõ odaítélése kapcsán, aminek egyéb vonzatai is vannak, úgy gondolom, hogy ennek a fedezetét 100 százalékban központosított elõirányzatként kell hogy biztosítsuk az 1997-es költségvetésben.
A 3. számú mellékletben szereplõ szociális és gyermekjóléti feladatokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulás összegének mielõbbi meghatározására feltétlen szükség lenne, hiszen el kell készíteni az önkormányzatoknak november 30-ig a saját költségvetési koncepciójukat, és ez egy akkora tétel a saját költségvetésében az adott önkormányzatnak, amely konkrét összegének ismerete nélkül nem lehet meghatározni a várható bevételeket.
Természetesen én abból a szempontból szeretnék szólni a személyi jövedelemadó helyben maradó része körül kialakult vitával kapcsolatban, amely területrõl jöttem. A hátrányos helyzetû térségek számára egyértelmûen kedvezõ ez a fajta megoldás, amit a kormány beterjesztett, hiszen csak így van lehetõség a meglévõ különbségek valamiféle kompenzálására. Tehát ezt csak üdvözölni tudjuk.
Tisztelt Ház! A költségvetési törvény helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítõ szabályait tartalmazó részét fenntartás nélkül támogatjuk, hiszen ebben az évben nagyon sok problémánk volt az utólagos igénylés lehetõségével, azzal, hogy januárban két részt egyszerre le lehet igényelni a gyermeknevelési támogatás, illetve a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy ez az eddig meglévõ probléma megoldódik.
Ugyanakkor szólnom kell arról, hogy fenntartásaim vannak az önhibán kívül hátrányos helyzetben lévõ forráshiányos önkormányzatok támogatási elképzeléseivel. Nem vitatom a javasolt módszer szükségességét jelen helyzetben, ugyanakkor hosszabb távon megfogalmazódik az az aggály részemrõl, hogy esetleg automatizmussá válhat az adott önkormányzatok esetében, és nagyon nehezen lehet bekerülni másoknak ebbe a körbe. A központosított kormányzati beruházásoknál, valamint a kezességvállalásoknál aránytalannak tartom a fõváros és a vidék lehetõségeit. Célszerûnek tartanám a központosított kormányberuházások terhére növelni a vidéki önkormányzatok lehetõségeit.
Végezetül egyetlen problémára szeretném még felhívni a figyelmet, ez pedig a következõ: a szociális igazgatásról, szociális ellátásról szóló törvény módosítása, ami megjelenik a költségvetésben, ez a bejáró tanulókkal, illetve a kollégiumban lévõ tanulók normatív támogatásával foglalkozik, ezt nem tartom célszerûnek, hiszen pici összegekrõl van szó, és ezt az adott településen lakó gyermek önkormányzata fizeti. Sokkal egyszerûbbnek tartanám, ha megtalálnánk a technikai módját annak, hogy ez beépítésre kerülhessen az intézményt fenntartó önkormányzat számára, és egy csomó számlázást, postázási költséget meg lehetne vele takarítani. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)