DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! 1990 óta nincsen vita a kormánypártok és ellenzéki pártok között a diagnózis helyességében, amit itt Hack Péter elõadásában hallottunk. Nincsen vita abban sem 1990 óta, hogy a téma kiemelt fontosságú, és minden egyes alkalommal, amikor a Ház elé kerül, a kormánypártok és az ellenzéki pártok igyekeznek közös javaslatot kialakítani és kompromisszumra jutni. A kérdés az, hogy ez a törvényjavaslat alkalmas eszköz-e ahhoz, hogy elérje azt a célt, amit Hack Péter elõadói beszédében megfogalmazott.
Nézzük meg az indokolást, amelyet a törvényjavaslathoz fûzött a két elõterjesztõ, és amit - én azt gondolom - még kormánypárti képviselõként is egy kicsit határozottabban, markánsabban, ha úgy tetszik nagyvonalúbban kellett volna megfogalmazni. Az indoklás ugyanis így szól: "A törvényjavaslat a bíróságok és ügyészségek számára olyan szintû bérfejlesztést kíván nyújtani, amely némileg ellensúlyozza a reálbércsökkenést, és ezáltal igyekszik megtartani a pályán a több éves joggyakorlattal rendelkezõ szakembereket." Ezt az elõadói beszédben is hallhattuk, hogy ez egy nagyon fontos célkitûzés.
Én magával a célkitûzéssel maradéktalanul egyetértek. Azonban azt gondolom, ha nem emeljük a bírák és ügyészek bérét jelentõsen - és ezt nem tekintem ilyen mértékû emelésnek -, vagy ha ennél még rosszabb helyzet következik be - miként ez az indoklásból is kiderült, hogy a fizetések a reálértéküket sem õrzik meg -, akkor azt gondolom, hogy az a fluktuáció, amirõl Hack Péter is beszélt, nem állítható meg a bíróságokon. Ezért a javaslatban megfogalmazottnál - megítélésem szerint - lényegesen nagyobb mértékû emelésre van szükség. Körülbelül hasonló fontosságú és hasonló jelentõségû döntésre lenne szükség, mint ami 1990-91-ben történt.
A javaslat következtében lényegében mi történne? Egy legfelsõbb bírósági bíró fizetése bruttó 12 ezer forinttal emelkedne, egy megyei bírósági bíró bruttó fizetése 8800 forinttal emelkedne, egy helyi bírónak a fizetése pedig bruttó 6400 forinttal emelkedne. Kérdezem én, elegendõ-e ez az emelés ahhoz, hogy azokat a - még egyszer mondom - kívánatos, helyes célokat elérjük, amelyeket az elõadói beszéd is megfogalmazott, illetõleg amelyeket az Igazságügyi Minisztérium is megerõsített? Én azt gondolom, ha csak ilyen mértékû lesz az emelés, akkor az továbbra sem fogja ösztönözni sem a bírákat, sem az ügyészeket a pályán maradásra, ugyanis a javaslat következtében sem tûnik el az a különbség, vagy az az anomália nem szûnik meg, amire Hack Péter is utalt, miszerint egy kezdõ bíró és egy több mint 12 éve a pályán lévõ bíró fizetése között nettó 9000 forintnyi különbség lesz. Azt gondolom, hogy ez a csekély mértékû különbség nem szolgálja azt, hogy a bírák és az ügyészek tartósan azon gondolkozzanak, hogy a pályán maradjanak, és hosszú távon akár innen is menjenek nyugdíjba.
A következõ kifogásom a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy konzervál egy olyan problémát, amit szerintem megoldani kellene és nem pedig konzerválni. Ez pedig: a fogalmazók és a titkárok helyzetén nem változtat, a szorzószámokat nem változtatja meg. Ilyen értelemben az a probléma, ami már ma is meglehetõsen súlyos problémája mind a bíróságoknak, mind az ügyészségeknek, hogy egy fogalmazónak a bruttó fizetése 30-36 ezer forint, egy titkárnak a bruttó fizetése 42 ezer és 60 800 forint között mozog, azt gondolom, hogy megint csak ezek az alacsony fizetések, ha még ilyen módon sem, a javaslatban elõterjesztett mértékben sem emeljük meg ezeket a fizetéseket - és még egyszer mondom, ezt én önmagában is kevésnek tekintem -, nem szolgálja azt a célt, hogy igenis a pályára vonzza a fiatal jogászokat, hogy a pályán ott tartsa a fiatal jogászokat.
Ezzel a javaslattal, azt hiszem egyébként - illetve magával a problémával - részletesebben nem külön törvényjavaslatként kell foglalkoznunk, hanem a költségvetési vita keretében. Ugyanis holnap lezárul a költségvetés általános vitája, és ha tetszik, ha nem, a sarokszámok elfogadása elõtt dönteni kell abban mind az Igazságügyi Minisztériumnak, mind a Pénzügyminisztériumnak, mind a kormánynak, hogy támogatja-e akár ezt a mértékû emelést, akár egy ennél nagyobb mértékû emelést támogatni tud-e. Ilyen értelemben én azt gondolom, hogy a holnapi vitában még várható ezzel kapcsolatos felszólalás, én magam is készülök ilyen felszólalással. Részletesen kifejtjük azokat az érveket, amelyek nemcsak a bírák és ügyészek elõmeneteli rendszerével és kérdéseivel foglalkoznak, hanem az egész igazságszolgáltatási reform várható költségkihatásait megpróbálják elemezni, és ennek a hiányzó költségvetési tételeire igyekeznek rámutatni.
Összegezve még egyszer: egyetértünk a javaslat szándékával, egyetértünk azzal a céllal, hogy javítani kellene a bírák és az ügyészek anyagi helyzetét, egyetértünk azzal, hogy olyan helyzetet, olyan elõmeneteli rendszert kellene kialakítani, amely mind a két foglalkozási csoportnál javítaná azt a helyzetet, hogy a bírák és az ügyészek hosszabb idõn keresztül, akár nyugdíjas korukig a pályán maradjanak, és csökkenteni a fluktuációt; de úgy gondoljuk, hogy ez a mértékû emelés ennek a célnak sajnos nem tud megfelelni. Sajnos, ez alkalmatlan eszköznek tûnik e cél - még egyszer mondom: az általunk is helyeselt cél - eléréséhez. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)