DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Két részkérdéssel szeretnék foglalkozni, éppen a vitában elhangzottakra tekintettel. Az egyik a fedezet kérdése, a másik a mértéké. Kezdem a másodikkal, ezzel Áder János foglalkozott részletesebben.
Senki nem vonja kétségbe azt hiszem a jelenlevõk közül, hogy az igazságszolgáltatás többet érdemel, mint amit ez a javaslat tartalmaz. Ott van azonban ellenpontnak az az objektív lehetõség, amire viszont a kormány képviselõje hivatkozott az elõbbiekben. Úgy gondolom, a probléma nem ott jelenik meg, hogy most egységesen mennyit lehet a bírák, ügyészek részére biztosítani, hanem az a fõ kérdés, hogy a jelenlegi törvényben rögzített mértékek milyenek egymáshoz képest. Ha beáll egy egységes rendezés, valamiféle költségvetési pénz érkezik esetleg erre a célra valahonnan, most, késõbb, akkor nem mindegy, hogy ez hogyan oszlik meg az egyes kategóriák között. És a Hack Péter, illetõleg Toller László által elõterjesztett javaslat éppen ezeket az arányokat próbálja javítani, vonzóbbá tenni a pályán való megmaradást, miközben viszonylag kedvezõ a kezdõ fizetés, a késõbbiek során ne legyen akkora pályaelhagyás. A javaslatnak ez a lényege, hogy ezeket az arányokat változtatja meg. Zárójelben megjegyzem, hogy az elõbb Áder János említette a fogalmazók és a titkárok kérdését is. Úgy gondolom, itt a fõ cél az, hogy a kezdõ bírák jövedelme legyen vonzó, és ezt követõen is a pályán maradást vonzóvá tegye az elõmeneteli rendszer. Kevésbé lényeges kérdés az, hogy az azt megelõzõ idõszakban mekkora a juttatás, hiszen azért egy fiatal jogászt elsõsorban az orientálja, hogy amikor már a szakvizsgáján túlvan, érdemi munkát végez, akkor milyen jövedelmi lehetõségei lesznek. Nem vonom kétségbe azt, hogy a fogalmazóknak a javadalmazását is lehetne javítani, még inkább a titkárokét, hiszen a titkárok már szakvizsgával rendelkeznek, de valójában a rendszernek a lényeges eleme az, hogy a kezdõ bírói fizetéstõl és azon felül, tehát a valódi érdemi munkát végzõ bíráknál, ügyészeknél legyen vonzó valójában a pálya.
A másik kérdés, amirõl szerettem volna beszélni, ez a forrás kérdése. Hack Péter expozéjában hivatkozott arra, pozitív példaként, hogy az érdekképviseleti szervek saját maguk jelölték meg azt a forrást, amelybõl ezt a fizetésrendezést már az elmúlt évben meg lehetett volna valósítani. Szó nem lehet arról, hogy itt valamiféle fedezetlen igénnyel léptek volna elõ, sõt, megtettek mindent annak érdekében, hogy ezt elõre garantálják. Az illetéktörvény bevezetése foglalkozik azzal, hogy az illetékek az adófizetõknek a hozzájárulását jelentik a költségvetési szervek tevékenységéhez. Az adott esetben, ha a bírósági hatósági tevékenységet igénybe vevõ állampolgár ezért többet fizet, nem lenne túlzottan illõ dolog, ha ez a pénz a költségvetésben más irányokba folyna el. Rendkívül fontos összefüggés, ha az illetéktörvény módosítása igenis többletbevételt jelent az állami költségvetés számára, akkor meg van adva a fedezete annak, hogy a Hack Péter és Toller László által javasolt módosító indítványnak megfelelõen ezeket az arányosítási korrekciókat a bírák és ügyészek javadalmazásában keresztül lehessen vezetni. Ezért úgy gondolom, hogy ebben az összefüggésben kell mindenképpen ezt a törvényjavaslatot vizsgálni, és nem hinném, hogyha a költségvetési bizottság esetleg foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a bírósági tevékenység utáni állami bevétel az illetékek formájában növekedni fog, akkor fedezetlen lenne ez a törvényjavaslat. Köszönöm szépen (Taps.)