Korózs Lajos Tartalom Elõzõ Következõ

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház, Tisztelt Államtitkárok! Az 1997-es költségvetés egy olyan aspektusával szeretnék néhány percig foglalkozni, amely néhány sor csak ebben a költségvetésben, de én remélem, hogy 1-2 éven belül a Magyar Köztársaság költségvetésének az egyik legjelentõsebb fejezete lesz.

Ez a témakör, tárgykör az euro-atlanti integrációval kapcsolatos, ezen belül is elsõ sorban a biztonságpolitikánk megteremtése, amellyel szeretnék néhány gondolat erejéig foglalkozni, és nem kívánok - nem azért, mert a külügyi tárca nincs itt - a külügyi aspektusaival foglalkozni.

Én magam a honvédelmi bizottságban dolgozom, és úgy gondolom, hogy megérdemel ez a témakör legalább egy felszólalást. Ezen integrációs kérdéskörön belül néhány mondatot engedjenek meg a katonai költségvetéssel kapcsolatosan, hogy kifejtsem véleményemet, e mellé paralel a NATO- csatlakozással kapcsolatosan, és egyáltalán - ahogy említettem volt - az integrációval kapcsolatosan.

Hallomásból tudom, hogy néhány képviselõtársam itt - a frakcióra való tekintet nélkül - módosító indítványaiban szeretne elsõsorban ebbõl a katonai költségvetésbõl lefaragni bizonyos tételeket, mert úgy gondolják, hogy azok a területek, amelyeket õk képviselnek itt a parlamenti munkában, azok leginkább ebbõl a költségvetési tételbõl tudnak komoly pénzösszegekhez jutni.

Igaz, hogy ez az a tétel, a katonai költségvetés, amely reálértékben megõrizte az elõzõ évi pénzösszegeket, és ez lehetõséget teremt arra, hogy a Magyar Honvédséget felkészítsük egy euro-atlanti csatlakozásban való megfelelésre.

Ugyanakkor el kell mondanom azoknak, akik ilyen szándékkal gondolkodnak, illetve szeretnének módosításokat benyújtani, hogy téves az az ideológia, miszerint a Magyar Honvédség, vagy maga a tárca a parlamenti bizottsággal összefogva fegyvereket kíván vásárolni. Nem errõl van szó.

Ez a költségvetési tétel, amely itt be van állítva, több mint 90 százalékában a Magyar Honvédség mûködését finanszírozza. Tehát szó nincs arról, hogy itt más szándékok lennének. Ebben a mûködésben benne van az, hogy ezeket a katonákat - akik itt most már egy csökkentett létszámmal vannak vagy lesznek a Magyar Honvédségben - etetni kell, ruházni kell, mosatni kell rájuk, Bs még sorolhatnám. Tehát szeretném felhívni a figyelmét mindenkinek arra, hogy a katonai költségvetés kurtítása egy nagyon komoly problémakört vonhat maga után.

Nagyon kicsinek találom azt a tételt, amely mondandóm második részét illeti, a NATO-csatlakozással kapcsolatos. Hiszen, azt hiszem, 200 millió forint van ilyen címszó alatt beállítva. Még van egy komolyabb tétel az integráció címszó alatt. Ezt a NATO-csatlakozási tételt én azért tartom nagyon kevésnek, mert a nyugat-európai diplomáciai körökbõl is, különbözõ megfigyelõi posztokon begyûjtött információimból tudhatjuk, hogy nagyon intenzívvé vált - legalábbis a diplomáciában, a háttérben - az az elõkészítõ munka, ami lehetõvé teszi Magyarországnak belátható idõn belül az egységes katonai biztonsági rendszerhez való csatlakozását.

Az integráció fejezete, amely 2,5 milliárd forintot irányoz elõ, azt én megfelelõnek tartom azoknak a költségeknek a fedezésére, amely az elõkészületre vonatkozik. Annál is inkább támogatom, hogy legalább ekkora pénzösszeg legyen ide beállítva, mert kiváló szakemberekkel kell megjelennünk ezen a területen, és nem igazak azok a tételek, és mindig az információknak a torzítását szeretném helyreigazítani a lehetõségeimhez képest, vannak ilyen szólamok, hogy minket csak csicskásnak vesznek be ide az Európai Unióba, vagy a NATO-ba. Nem errõl van szó. Viszont arról szó van, hogy amikor oda kerülünk, ne akkor kezdjünk el gondolkodni olyan feladatok megoldásán, amelyeket már most, az elõkészület stádiumában el lehetett volna végezni.

Ilyennek tartom én a nyelvoktatást. Különbözõ szinteken, tehát itt a honvédségre is gondolok, a diplomáciában dolgozókra is gondolok, illetve hát azokra a szakosodott intézményekre, ahová elõbb-utóbb nekünk százával - ha nem ezrével - kell delegálnunk magyar szakembereket.

Ilyen nagyon komoly tételnek, illetve a tételen belül egy nagyon komoly összeget szánnék én rá, hogyha lehetõségem lenne befolyásolni ezt a költségvetést, hogy a magyar társadalmat meg tudjuk ismertetni ezzel az európai integrációval, meg tudjuk ismertetni az euro-atlanti csatlakozásnak minden költségével, elõnyével, hátrányával.

Hál' istennek, a magyar társadalom a legfrissebb közvélemény-kutatási felmérések alapján - mondhatom, ez egy múlt heti felmérés -, optimistán néz elébe az euro-atlanti integrációnak. Ez jó jel, de nem elégséges. Úgy gondolom, hogy a megismertetés, hogy mint várhatunk tõle, mely területeken élvezünk elõnyöket - Uram bocsá' -, mely területeken fogunk hátrányt szenvedni; ezt világosan a magyar társadalom elé kell tárni, és ennek nagyon komoly anyagi konzekvenciái is vannak.

A másik témakör, én úgy gondolom, hogy ezt az integrációs munkát - és azért bátorkodtam azt mondani az elején, hogy remélhetõleg a következõ évi költségvetésben egy lényegesen nagyobb fejezet és egy lényegesen nagyobb összeg szerepel e mellett a tétel mellett - megerõsíti az, hogy tegnap este már lehetett tudni az amerikai elnökválasztás eredményeit.

Az a Bill Clinton lesz a következõ négy évben is az Amerikai Egyesült Államok elnöke, aki szószólója Közép-Kelet-Európa biztonságának megteremtésének, szószólója a magyar érdekeknek az Amerikai Egyesült Államokban. És én úgy gondolom, hogy feljogosíthatja Magyarországot most már különösképp arra, hogy az elsõ körben kerüljön be az európai integrációs szervezetekbe vagy az euro-atlanti integrációs szervezetekbe, és Magyarország teljes jogú tagja lehessen ezeknek a szervezeteknek. Summa summarum azt mondhatom, hogy ez a kevés pénz, amely erre a két tételre - tehát a honvédelmi költségvetésre és az euro-atlanti integráció megteremtésére - szánva vagyon, az a kevés pénz garantáltan jó helyen van. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Általános taps.)

(9.10)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage