DR. NACSA JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak azért kértem szót, mert Surján László képviselõtársam a nemzet súlyos hosszú távú problémái között nem tartotta említésre méltónak az agrárválság dolgát, (Nevetés.) amely a vidéket sújtja, és mintegy 4 millió embert érint. Kérem, '90 és '93 között kialakult agrárválság, amely körülbelül 500 ezer munkahelyet szüntetett meg, 200 ezer kisvállalkozónak a munkahelyét szüntette meg, és mintegy 1 millió embert kényszerített vissza a mezõgazdaságba - ez tulajdonképpen agrárválságként, ha nem súlyos és hosszú távú probléma, akkor ez egy érdekes dolog; ha pedig az, akkor viszont errõl, ha csak egy mondatot szólt volna a jó néhány perces hozzászólásában, akkor másképp közelítettem volna a dologhoz. Természetesen az agrárválságnak volt termelést szûkítõ és visszafejlesztõ szerepe is. Ez a termelés visszafejlesztésébõl adódó árbevételkiesés, amely tulajdonképpen megjelent a vidéken, ez körülbelül 1200 Tocsik-ügynek megfelelõ összeg, azaz 1000 milliárdot tesz ki. Kérem, ha ez nem súlyos és nem hosszú távú, a nemzetet érintõ dolog, akkor azt gondolom, hogy lehet Tocsik-ügyezni, de ezt a dolgot nem lehet elhallgatni.
Ha pedig ezt végig követjük, és azt mondjuk, hogy kérem, nézzük meg, hogy ebben a költségvetésben van-e valami momentum arra vonatkozóan, hogy hogyan óhajtja ez a tervezet értelmezni a válságot és hogyan óhajtja értelmezni a mezõgazdasági dolgait és a termelési dolgait, akkor két dolgot meg kell említeni. Az egy: A '94-es pótköltségvetéssel már a termelés-visszaesést megakadályozta a kormányzat, az agrárválság kibontakozására, illetve megfékezésére pedig az a komplex, kvázi 200 milliárdot érintõ dolog, amirõl a kormányfõ is beszélt a minap, az tulajdonképpen alkalmas lehet, hogyha össze tudunk fogni és megpróbálunk a nemzet súlyos problémái között egyezségre találni, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) hogy megkeressük azokat az összehangolható dolgokat, amelyek erre alkalmassá teszik. Köszönöm. (Taps.)