GAÁL GYULA (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Surján László képviselõ úr az én értékelésem szerint nemcsak a beszéde végén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy igazságos-e, testvéries-e a költségvetés, hanem tulajdonképpen az egész beszéde erre vonatkozott, illetve mindenképpen a rövid távú kérdéseket boncolgató rész igen. Azt gondolom, hogy nyilván ebben a kérdésben nem lehet végsõ, megnyugtató megállapodásra jutni, hiszen már az a kérdés is kérdés, hogy egyenlõségjelet lehet-e tenni az igazságosság és a testvériesség közé. Tehát ezekben a részletekben nem is érdemes elmélyült vitát folytatni, de az viszont fontos, hogy a felhasznált érvanyag pontos legyen.
Két dolgot szeretnék megjegyezni. Az egyik az, hogy a személyi jövedelemadó változására hivatkozott képviselõ úr, hogy ez jobban kedvezményezi a nagyobb keresetûeket, mint az alacsony keresetûeket - ez nem állja meg a helyét. Már abból a ténybõl kifolyólag, hogy 20 százalékos adó-jóváírási lehetõség van gyakorlatilag 215 ezer forintos keresetig, azt jelenti, hogy eddig a keresetszintig nulla kulcsossá vált az adó, tehát igen érzékelhetõ adócsökkentés a megszûnt minden személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség az ilyesmivel, az eddigiekkel szemben. Tehát én ezt nem fogadom el, tényszerûen nem igazolható.
A másik állításom, hogy a családi pótlék elemzésére is kitért képviselõ úr, itt az általunk támogatott javaslat, amire hivatkozott is, hogy adókedvezmény helyett családi pótlékra szánjuk a pénzt, azt eredményezi, hogy a kettõ- és kettõnél több gyermekesek esetében reálértéken is növekszik a családi pótlékra fordított összeg, illetve a családok által kapott családi pótlék. Nem azt állítom, hogy nagyon nagy eredmény, és megoldja a problémákat, azt állítom, hogy tendenciaszerûen ellentétes azzal, mint amit képviselõ úr mondott, tehát tendenciaszerûen nem annak felel meg, hanem egy másik irányzatnak. Köszönöm szépen.