DR. BOROSS PÉTER (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egész sajátos benyomást szerez az ember, ha hozzá kell tennem, fõleg a kommunikáció híradásain keresztül hallgatja a mai költségvetést. Mindenekelõtt az a sajátos benyomása támad, hogy itt nagyon sokan figyelmen kívül hagyják azt, hogy minden kormány normális körülmények között négy költségvetést készít. A jelenlegi kormánynak ez a harmadik, tehát utolsó elõtti költségvetése. Ha pedig ez így van, akkor számtalan olyan probléma merül itt fel a korábbi kormányzatra utaló gondként, amelyeket a harmadik költségvetésben már csak a választási ígéretek miatt is illett volna helyrehozni, vagy legalább megjelölni a helyrehozás irányát. Én kérem, hogy akiben egy minimális kritikai érzék kialakult, az figyelje a hozzászólásokat ilyen szempontból is.
A másik: Lusztig képviselõ úr hozzászólása, amelyik azt a tendenciát fejezi ki, hogy mossuk össze az elmúlt évtizedet, és akkor az elmúlt évtizedekbõl tudunk olyan dolgokat mondani, melybõl levonjuk azt a következtetést, hogy ez elsõ rendszerszemléletû költségvetése a rendészeti szerveknek. Ne vitatkozzunk azon most, mi a rendszerszemlélet egy szervezetcsoport esetén, de mégis engem ez meghökkentett. Lusztig úrnak, akinek kell hogy legalább kommunikációs kapcsolatai legyenek, vagy barátiak a múltból adódóan, azért kellene tudnia, vagy ki kellene mondania, hogy a megelõzõ kormány négy éve alatt közel 4000 fõvel nõtt a rendõrség létszáma; ezt a létszámot a jelenlegi kormány idõszaka alatt a rendõrség elvesztette. Kellett volna szólnia a közel 200 megnyitott rendõrõrsrõl, ami nagyon fontos funkciót töltött be; ennek egy része nem mûködik, vagy jó része nem mûködik már.
(10.50)
A gépkocsi-modernizációról is, épp az informatika-modernizációról, sok mindenrõl kellett volna szólni. Én tisztelettel kérem a nagyobb, elemzõ tárgyilagosságot e témakörben! Köszönöm, elnök asszony. (Taps az ellenzéki padsorokban.)