DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A sajtóban, a médiákban az utóbbi hónapokban nagyon sok rossz hír jelenik meg, és ez érthetõ módon foglalkoztatja a közvéleményt.
Félek attól, hogy a nagyon sok rossz hír és a sok probléma mellett elsiklik az a néhány jó is, amire azonban szintén érdemes lenne odafigyelni, annak érdekében, hogy legyen egyfajta magabiztossága a magyar társadalomnak, hogy azokban a dolgokban, amik történnek, vannak pozitívumok is, azokra is érdemes odafigyelni. Így például szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az utóbbi hónapokban igen jelentõs nemzetközi vállalatok és vállalkozások komoly beruházásokat kezdtek, illetve fejeznek be. Ilyen például az IBM-nek, az amerikai IBM-nek a fejlesztése, amelyik 350 millió dolláros exportról a jövõ évre egy csapásra 700 millió dollárra növeli a kivitelt. Ilyen a General Motorsnak a szentgotthárdi gyáravatása, ilyen a Philipsnek a fejlesztése Pest megyében, ilyen a Knorr Bremse fékberendezés-gyártó cég kecskeméti beruházása, ilyen a TDK és a Sony japán cégek fejlesztése, és ilyen az Audi.
Mi teszi ezt lehetõvé? A háttérben az van, hogy a magyar gazdaság teljesítménye, a politikai és a gazdasági stabilitás ad egyfajta olyan hátteret, ami mellett érdemes beruházni, jól képzett, fegyelmezett munkaerõ a magyar munkaerõ, jó mérnökök és jó szürkeagyállomány áll rendelkezésre a befektetésekre. Bátorítja a befektetéseket, és ezért kértem szót tulajdonképpen, a nemzetközi kockázatminõsítõ intézetek véleménye is.
Október végén az ismert, talán a legismertebbek egyike, a Standard and Poor's elõbbre sorolta Magyarországot, ezzel sikerült átkerülni a deviza alapú magyar állampapíroknak a befektetésre ajánlott kategóriába, ami annyit jelent, hogy egy lényegesen kisebb kockázatot jelent ez a befektetõk számára. Nagyon kedvezõ dolog az is, hogy a Moody's, amelyik egy szintén nagyon híres nemzetközi hitelminõsítõ intézet, hasonló szándékáról adott jelzést, meg fogja fontolni azt, hogy Magyarországot átminõsítsék.
Mi az indoka az átminõsítésnek? És itt azt szeretném idézni, amit ezek az intézmények mondanak, és nem amit a kormány mond. Az, hogy a GDP-arányos hiány a tervezett 4 százalék körül lesz, ezt alátámasztják egyébként az október végi számok is, hogy az állam túlsúlya csökkent az elosztásban, hogy a fizetési mérleg hiánya a GPD-arányos 10 százalékról 4 százalékra esett vissza, és a külföldi adósságok is csökkentek, és hogy az infláció is, bár nem a kormány által szándékolt mértékben, de csökkent. Ezt mutatja a legutóbbi szám is, hiszen október hónapban 1,4 százalékos volt az infláció, ami azt jelzi, hogy a 20 százalékos december/december inflációs mérték tartható.
A kérdés igazán az, hogy mit érez ebbõl a magyar vállalkozó és a magyar állampolgár. Erre azt tudom mondani, hogy annak eredményeként, hogy a külföldiek szívesen ruháznak be Magyarországon, olcsóbb költséggel lehet a bankjainknak forráshoz jutni, ez a vállalkozások számára lehetõséget nyit, munkahelyet teremt, keresletet támaszt magyar termékek iránt, és a magyar beszállítóknak ad munkát, tehát segít a fellendüléshez.
Ezért azt gondolom, és ezzel szeretném befejezni mondanivalómat, hogy reménykedem abban, hogy az a fajta kedvezõ megítélés, amelyik a magyar gazdaságról külföldön kialakult, ennek nyomán a tapasztalható, kialakuló fejlõdés érezteti majd hatását az életkörülményekben is, és nagyon remélem, abban a közhangulatban is, amely ma nem nevezhetõ igazán nagyon optimistának.
Szerettem volna ezzel egy mondatnyi vagy egy bekezdésnyi hozzájárulást adni ahhoz, hogy sok minden történik, és azt gondolom, hogy azért ez érdemes említésre. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)