VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Hadd kezdjem mindjárt azzal, hogy a Fidesz- Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója nagy jelentõséget tulajdonít a számviteli törvénynek. A számvitel alapvetõ közgazdasági tartalommal bír, általában a gazdaság hû tükrének, a tények, adatok átlátható és legfontosabb mérõeszközének tartják ezt a törvényt. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a számviteli törvény változása is kövesse a magyar gazdaság változását, azaz egy átalakuló piacgazdaságban a számviteli törvény mutassa azt a képet, amelyet a magyar gazdaság valójában tükröz. Nagyon fontos tehát az a számvitelben is megfogalmazott alapelv, amely a hitelességhez kapcsolódik.
Elöljáróban mindjárt szeretném elmondani azt, hogy a parlamenti frakciónk támogatja a benyújtott törvényjavaslatot. Támogatja, alapvetõen szükségesnek és jónak tartja azokat a módosításokat, amelyek elénk kerültek, mégis engedjenek meg néhány olyan megjegyzést, amely talán segíthet abban, hogy a törvény késõbbi módosítása ne egy kapkodó, más gazdasági törvényjavaslatokkal terhelt idõszakban kerüljön a Ház elé, és lehetõséget teremtsen egy átgondoltabb vitára.
Mindjárt azzal kezdeném, hogy a beterjesztett törvényjavaslat alapvetõen nagy, mélyreható változásokat nem tartalmaz, de kétségtelen, hogy idõt vesz el a parlamenttõl. Több szempontból valóban pontosít olyan, eddig a törvényben szereplõ pontatlan állításokat, amelyek vitára, peres ügyekre és nagyon sok bírósági eljárásra adtak okot. Ezt helyesnek és jónak tartjuk.
Kevésbé tartjuk azonban jónak azt, hogy a törvényjavaslat is, hasonlóan a '97-es költségvetési törvényjavaslathoz, egyfajta lopakodó törvénykezést hajt végre, amikor a zárórendelkezései között két törvényt is módosít, többek között a devizatörvényt és a helyi adókról szóló törvényt is. Nem tartjuk jónak ezt a fajta törvénykezési gyakorlatot, hiszen alapvetõen a devizatörvény módosítására például ma ebben az idõszakban úgy kerül sor, hogy a devizatörvény módosítása nincs beterjesztve a Ház elé, ellenben adótörvényen, költségvetési törvényjavaslaton, és itt az elõttünk fekvõ számviteli törvényjavaslatban is ez a módosítás mégis megtörténik. Egyszerûen nem követhetõ a jogalkalmazók számára ez a fajta törvénykezési metódus, nagyon nehéz elvárni egy önkormányzati tisztségviselõtõl azt, hogy például a helyi adókról szóló törvény módosítását a számviteli törvényben keresse.
Helyesnek tartjuk azt, hogy az eddig meglévõ 12 számviteli alapelv kiegészül három új alapelvvel: többek között a tartalom elsõdlegessége a formával szemben alapelvével, a lényegesség elvével s a költség- haszon összevetésének az elvével.
Helyesnek tartjuk azt is, hogy az európai uniós gyakorlatot a törvény újra fokozottan érvényesíteni kívánja. Valóban szükséges és fontos Magyarország számára, hogy a nemzetközi számviteli elõírások a magyar gazdaságra is vonatkozzanak, és ennek a törvényi átvezetése idõben megtörténjen. Bár hozzáteszem, hogy a '92. január 1-jétõl hatályos számviteli törvényjavaslat, - amely idõközben többször lett módosítva, így '94. január 1-jétõl is volt egy módosítás -, talán több alkalmat is teremtett már arra, hogy az európai uniós gyakorlat napi gyakorlattá váljon. Nehogy elõbb-utóbb az történjen, mint más törvényjavaslatok esetében, hogy az európai uniós gyakorlatra való hivatkozás miatt lépten-nyomon módosítunk egy-egy törvényt.
Ugyancsak helyesnek tartjuk, hogy az árfolyamveszteségek elszámolása megjelenik a számviteli törvényben. Rengeteg gond volt a vállalkozások körében azzal, hogy a beruházáshoz fölvett hiteleknek az árfolyamveszteségét, a devizahitel árfolyamveszteségét milyen módon lehet számvitelileg átvezetni. Helyesnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat erre most tesz módosítást.
Ezzel összefüggésben azonban fölvetném azt, amire a vita egy korábbi szakaszában már Demeter képviselõtársam az MDF frakciójából fölhívta a figyelmet, hogy a számviteli törvény továbbra is elég kevés pontot tartalmaz az infláció kezelésére. Legutóbb jómagamnak is volt alkalmam egy többpárti vitafórumon részt venni, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Társaság vitafórumán. A vitafórumot követõ beszélgetésen német vállalkozók mondták el azt, hogy bizony a számviteli rendszerünk gyengesége több esetben gondot okoz a német vállalkozások számára. Egyelõre az infláció kezelésében például a magyar számviteli rendszer eltér a német gyakorlattól.
A számviteli törvénnyel kapcsolatban szeretném még elmondani azt, hogy bár nincs kamarai törvényünk még a könyvvizsgálói kamara bejegyzésérõl, mindenképpen fontosnak tartjuk azt, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is elmondhassa a véleményét a törvényjavaslattal kapcsolatban.
A Fidesz parlamenti frakciója, megismerve a kamara véleményét, egyetért azzal, hogy valóban ez a fajta módosítás újra olyan irányba viszi el a törvényt, amely nem egy keretszabályozás-jelleget teremt, hanem egy részletes, aprólékos, szinte minden pontra kiterjedõ vagy minden problémára megoldást keresõ törvénykezést kíván megvalósítani.
Egyetértünk tehát azzal, hogy nem a keretszabályozás feloldása az igazi cél egy-egy törvénymódosításnál, és nem az a célunk, hogy a magyar gazdaság, a vállalkozások mindennapi életét érintõ problémára megoldást találjunk, hanem ez egy kvázi gazdasági alkotmányként mûködjön a vállalkozások között. Ezért fontosnak tartjuk mi is, hogy a keretszabályozás-jelleg megmaradjon. Ellenben a törvény igen nehezen lesz követhetõ a késõbbi módosítások után.
Végül szeretném azzal zárni, hogy pozitív elmozdulásnak tartjuk azt is, hogy lehetõség lesz a korábbi években elkövetett hibák korrekciójára. Eddig a törvényben erre nem volt lehetõség.
Még egy ponttal egészíteném ki. Ez pedig a számviteli törvénynek az a fajta módosítása, ami után az egyéni vállalkozók számára nem lesz lehetõség a számviteli törvény hatálya alá tartozni. Szintén volt a vita egy korábbi szakaszában errõl már szó, hogy az egyéni vállalkozások irányában olyanfajta törvénymódosítások történnek a tisztelt Házban, amelyek ennek az egyéni vállalkozói körnek több szempontból hátrányt, gazdasági és más jogi jellegû hátrányokat okoznak.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt számára nagyon fontos, hogy a kis- és középvállalkozások, tehát az a terület, amely elsõsorban az egyéni vállalkozók munkája nyomán valósul meg, mindenképpen korrekt módon szabályozott legyen, azonban nem tartjuk azt jónak, hogy mind az adótörvények módosításánál, mind pedig most, a számviteli törvény módosításánál az egyéni vállalkozások számára egyfajta hátrányt jelentsen ez a törvénymódosítás. Valóban ezen módosítások után az egyéni vállalkozások csak egyfajta sajátos adózási területre szorulnak vissza, az szja-törvény alá kell tartozniuk, a társasági adó hatálya alól is kikerülnek. Szeretnénk tehát, hogyha ennek a körnek valamilyen módon lehetõsége volna arra, hogy a számviteli törvény néhány elemét, ha nem is a törvény hatálya alatt, de valamilyen más megoldási formában alkalmazni tudja.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Mindezen pontok nem jelentik azt, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban alapvetõen kifogásunk van. Helyes iránynak tartjuk, mindössze azt kifogásoljuk, hogy erre egy rendkívül szoros és rendkívül zsúfolt parlamenti program keretében kerül sor. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.)
(16.50)