DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Miniszter asszony, bocsánat! Még meg sem szárad a tinta, az a bizonyos gyanús színû tinta a magyar-román alapszerzõdésen, amit olyan pánikszerû gyorsasággal írt alá és ratifikáltatott az Iliescu nómenklatúra, amikor máris kiderült, hogy ez nem jószomszédi politika, hanem az úgynevezett magyar kártya része, de ne gondoljon senki a Piatnik-féle kártyára.
Iliescu a román-magyar történelmi megbékélés bajnoka, most, hogy ez nem hozott eleget a konyhára, nem az eddigi belpolitikai szereplésében keresi a hibát, hanem hirtelen elveti az eddigi báránybõrt, és választási veresége ellenére borzalmas magyar veszéllyel riogatja a román választókat.
Olyanokat mond, hogy a Demokratikus Konvenció és jelöltje a romániai magyarok szavazataiért, idézem: ".alkuba bocsátja Románia egységét és területi épségét." Ilyen az a politikus, akivel egyezkedett Horn Gyula miniszterelnök. Most nem tudom, hogy vajon nem értette, vagy csupán nem érdekelte, hogy hogyan képviselje a magyar érdekeket.
Miniszter úr olyan talált nyilatkozni, a külügyminiszter úr, hogy a romániai választásokon azok a pártok erõsödtek, amelyek az alapszerzõdést támogatják. Ha így van, akkor miért nem vártuk meg a romániai választásokat, hogyha lehet, akkor ezekkel köthessünk olyan alapszerzõdést, amely esetleg több teljesíthetõ követelményt tud elénk vetíteni. Kérem a válaszát. (Taps az MDF soraiból.)
(14.30)