KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Ami a köztisztviselõkkel kapcsolatos összeférhetetlenség szabályozását illeti, jelenleg valójában a jogi helyzet a következõ: bizonyos szabályokat megállapít munkavégzéssel járó egyéb jogviszony tekintetében a törvény, és való igaz, hogy kimondja azt is, hogy a képviselõnek, köztisztviselõnek pártatlanul és befolyásolástól mentesen kell végeznie a tevékenységét. Ugyanakkor azonban éppen a képviselõ úr módosító indítványa következményeként azt a szabályt, hogy gazdasági társaság felügyelõbizottságának igazgatótanácsának lehet-e tagja, vagy ott vállalhat-e vezetõ tisztséget, a parlament annak idején kiszavazta az elõterjesztésbõl. Hozzáteszem rögtön, hogy ugyanakkor viszont nem írta elõ, hogy a köztisztviselõnek bejelentési kötelezettsége lenne abban az esetben, ha ilyen tisztségeket vállal. Ebbõl viszont az következik, tisztelt képviselõ úr, hogy a köztisztviselõre bízzuk annak eldöntését - miután munkáltatónak ilyen információja nincsen -, hogy vajon az õ tevékenysége, az, amit vállalt egy ilyen gazdasági társaságban például, pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet lehetõvé tesz avagy nem tesz lehetõvé.
Az kétségtelen viszont, hogy a képviselõ úr napirend elõtti felszólalása felhívta erre a rendezetlen problémára a figyelmet. Ezért a következõ intézkedéseket tettem: egyrészt nyilatkozatot kértem a köztisztviselõktõl éppen erre a paragrafusra hivatkozva, hogy vajon ma tudnak-e olyan körülményrõl, amely a pártatlan befolyástól mentes tevékenységüket gátolná, és abban az esetben, ha lesz ilyen, akkor kérni fogom, hogy szüntesse meg ezt a viszonyt; javaslatot teszek a kormánynak, hogy a köztisztviselõi törvényt módosítsuk ezen a ponton annak érdekében, hogy olyan egyértelmû szabályozás lépjen életbe, ami a munkáltatót, a minisztériumi vezetést e tekintetben megfelelõ információkkal látja el. Ennek a lényege az lesz, hogy amikor egy ilyen felkérés érkezik, akkor a köztisztviselõ tájékoztassa errõl a minisztérium vezetését írásban; a minisztérium vezetése 8 napon belül eldöntheti, hogy mi a véleménye errõl a megbízásról; abban az esetben, ha ezt jóváhagyja, elvállalhatja a köztisztviselõt ezt a megbízást. Azt gondolom, hogy ezzel a szabályozással rendet tudunk teremteni ezen a területen. Ezek a szabályok - ebben, gondolom, egyetértünk - nem irányulnak a köztisztviselõk tevékenysége ellen. Az azonban kétségtelen, hogy itt közpénzek felhasználásáról, közpénzekkel kapcsolatos döntésekrõl van szó, ezért valóban fontos, hogy ezt a köztisztviselõk olyan körülmények és feltételek mellett tegyék meg, amelyek a pártatlan és befolyástól mentes tevékenység végzését számukra biztosítják.
Azzal persze nem értenék egyet, ha - mondjuk - a Belügyminisztérium köztisztviselõi cipõfelsõrész-készítõ vállalkozásban vállalnának vezetõ tisztséget, mert azt gondolom, hogy mindenki csináljon olyasmit - ha lehet -, amihez ért. Ugyanakkor azonban kétségtelen, hogy az ilyen módon vállalt tevékenységeknek nem kell szembemenniük a köztisztviselõi feladataikkal.
Végül, ami a képviselõ úr konkrét kérdését illeti: az a munkatársunk, aki ebben a cégben részt vett, október 31-én lemondott az ebben a cégben vállalt megbízatásából. Hozzáteszem rögtön, hogy nem jogi akadályai voltak ebben az esetben sem az összeférhetetlenségnek. De az tény, hogy ugyanazon a területen végzett tanácsadói tevékenységet az a társaság, amelyikben vezetõ tisztséget vállalt, amely területén egyébként a munkáját végzi, ezért a neve ottléte eleve versenyelõnyhöz juttathatta ezt a társaságot, ezt pedig én is egyébként összeférhetetlennek gondolom. Egyébként pedig annak is utánanéztem azóta, hogy ezalatt az idõszak alatt a társaság tevékenysége bevételeiben nem jelent meg olyan többmilliárd forintos áfa-visszaigénylések utáni bevétel, ami azt valószínûsítette volna, hogy itt jelentõs visszaélésekre kerülne sor. Rögtön hozzáteszem egyébként, hogy egy igazgatótanácsban vállalt tisztség nem jelent személyes közremûködést, ezt csak külön megbízás alapján lehet ilyen társaságoknál végezni. Ebben az esetben pedig errõl nem volt szó. (Az elnök csengetéssel jelzi a felszólalási idõ lejártát.) Egy mondat még, a Pénzügyminisztérium oda delegált képviselõje szintén lemondott az ott vállalt tisztségérõl. Köszönöm a figyelmet. (Taps .)