DR. KISS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én Lezsák Sándor képviselõ úr hozzászólására szeretnék reagálni, annak is a tartalmi részével, három elemmel foglalkoznék.
Az elsõ az a sokat emlegetett félszázalékos nyugdíjemelés. Ott kezdeném egyébként, hogy ilyen nem volt, mert egy 12,5 százalékos nyugdíjemelés volt az idén. Az pedig, hogy ez részletekben történik, mivel az én memóriám, de valószínûleg kollektív memóriánk is - úgy látszik, hogy hiányos -, ezért találta talán fel annak idején Gutenberg a könyvnyomtatást.
Szóval '93 márciusában egyszázalékos nyugdíjemelés volt, '93 szeptemberében egy négyszázalékos, aztán '93 novemberében egy újabb négyszázalékos, ami jelesül nem volt benne az akkori költségvetésben, tehát ennek a forrását utána kellett megteremteni, és egy összegben került kifizetésre, tehát nem elosztva a továbbiakban. Tehát ha egyszer valaki minõségi különbséget lát a 0,5 százalék meg az egyszázalék között, azt egyszer elmagyarázhatná.
Ami különbség, az az, hogy a mi javaslatunkban elõre odaadtuk az összest, amit lehetett szinte, míg ebben a rendszerben ilyen szépen lassan csöpögtetve történtek a nyugdíjemelések.
S még egy: 12,5 százalék-e a 12,5 százalék? Kérem, egy minimálnyugdíjból élõ, tehát egy 10 ezer forintos nyugdíjból élõ a 12,5 százalék mellett még kapott 3000 forint egyszeri kiegészítést, ez az egész éves nyugdíjának pont 2,5 százaléka, tehát 15 százalékos emelést kapott. Az átlagnyugdíjas, a 17 ezer forintos nyugdíjból élõ is kapott 3000 forintot kiegészítésként, ez 1,5 százaléka az éves nyugdíjának, tehát 14 százalékos nyugdíjemelést kapott.
(12.10)
Az igaz, hogy a 3000 forint nem megy át a következõ évre.
És még egy, amit a képviselõ úr mondott. Az a bizonyos költségvetési keret, az egy keretszám, mert belefért a rendszerbe, de nem elkölthetõ pénz. Igazából az az összeg költhetõ el, amit a törvény által meghatározott módon nyugdíjemelésre lehet fordítani, azt a százalékot kapták meg a nyugdíjasok. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)