BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõ Úr! Azok nevében, akik reggel nyolc óta itt figyelik ezt a vitát: a kormánypárti képviselõk, meg maga az államtitkár úr is, elõször azzal kezdte, hogy elmondja a magáét. És közben figyeltük, és elmondták a kormánypártok álláspontját, a Szabad Demokraták, a szocialisták álláspontját. Figyeltük. (Közbeszólás az ellenzéki pártok padsoraiból: Nem!) De mondta! És közben figyeltük azt, hogy például a Magyar Demokrata Fórum, aki kezdeményezte a vitanapot és más pártok, akik itt jelen vannak; mit mondanak a helyzetrõl és az okokról, van-e más mondanivalójuk is, minthogy a kormány csúnya; az okokról és a helyzetrõl, és milyen megoldási javaslataik vannak.
Ezt figyeltük. Gondolom, amikor Lezsák Sándor képviselõtársunk kezdeményezte a vitanapot, ez volt a cél. Mi figyeltük reggel nyolc óta, hogy mit mondanak. És mint a világ minden parlamenti demokráciájában, természetesen nemcsak az ellenzék bírálja a kormányt, hanem a kormánypárti képviselõk is vitatkoznak azzal, amit az ellenzéki képviselõk mondtak; és annak alapján, amit az öt parlamenti ellenzéki frakció elsõ hozzászólójától itt, reggel nyolc óra óta hallottunk, ebbõl megpróbáltunk valamilyen következtetést levonni.
Azt a következtetést vontuk le, hogy Surján László világosan fölvázolta a problémát, ami van, és mielõtt megoldást mondott volna, megállt a gondolatmenetében; a többiek pedig vagy nem mondtak egyáltalán megoldást, vagy Selmeczi Gabriella és Pusztai Erzsébet mondott valamilyen megoldást, amit õ megoldásnak gondol; és megpróbáltuk korrektül elemezni, hogy mit gondolunk ezekrõl a megoldásokról. Hogy igazunk van, vagy önöknek van igazuk, ezt majd eldönti az, aki figyelemmel kíséri a vitánkat. Szerintem ez a korrekt parlamenti vita, és ezért nem értem Boross képviselõtársunk szemrehányását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártiak oldalán.)