KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Bár írásban jelentkeztem elõre, de sajnos, az idõ szorításában nincs lehetõségem a hozzászólásom elmondására. Sajnos, az idõ nemcsak engem szorított ki a hozzászólásból, hanem mindenkinek nagyon kevés az ideje, aki felelõsséget vállalt az egészségügyben a felhalmozott feszültségek megfelelõ kezelésére. Az idõ a hozzászóláshoz is kevés volt, és kevés az idõ - sajnos - a cselekvésre is.
Én abban bízom, hogy az elõttünk lévõ másfél évben sikerül a megoldásért felelõsök között minimalizálni a bizalmatlanságot, és legalább a továbblépéshez szükséges néhány alapkérdésre kodifikált formában is meg tudjuk majd adni a választ. És én azt gondolom, hogy így nem lesz hiábavaló a tb-szervezetekben dolgozó munkatársaknak az eddigi munkája, akik az állandóan változó körülmények politikai, gazdasági, jogi ambivalenciái között is azért zökkenõmentesen - szerencsére eddig baj nélkül, és egyre javuló színvonalon - tették a dolgukat, szolgálták az ügyfeleket.
Hát sajnos, az idõnk az meglehetõsen véges, és majd a legközelebbi társadalmi-politikai vitanapon fogom tudni majd csak kifejteni álláspontomat. Köszönöm szépen.