DR. AVARKESZI DEZSÕ igazságügy-minisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Az intézményes hírszolgáltatás a világban mintegy másfél évszázados múltra tekint vissza.
Az 1880-ban alapított Magyar Távirati Iroda alapvetõ feladata a hazai elektronikus és nyomtatott sajtó, valamint a politikai, társadalmi és gazdasági szervezetek, illetõleg az egyének ellátása a legfontosabb magyar és külföldi eseményeket tükrözõ, idõszerû információkkal.
Az MTI tevékenysége igen sokrétû. A napi híreken kívül például szakosított gazdasági, pénzügyi információkat, sajtófotókat, sajtódokumentációs anyagokat, valamint sajtógrafikákat is kibocsát, ezért szakmailag általános sajtóügynökségnek minõsül. Mivel más országokról szóló híreket külföldön nem terjeszt, a nemzeti hírügynökségek csoportjába tartozik.
A Magyar Távirati Iroda, mint az ország egyetlen állami tulajdonban lévõ közszolgálati hírügynöksége, jelenleg központi költségvetési szervként mûködik. A feladatairól, felügyeletérõl és mûködési rendjérõl szóló kormányhatározat értelmében az MTI a kormány közvetlen felügyelete alatt áll.
Az Alkotmánybíróság 61/1995. (X. hó 6-i) Ab-határozata megállapította, hogy az említett kormányhatározatnak az MTI felügyeletérõl rendelkezõ része alkotmányellenes. Egyrészt tartalmilag, mivel nem tartalmaz garanciát a kormánynak a hírszolgáltatás terén megvalósítható befolyása ellen, másrészt formailag, mert az alkotmány elõírása szerint a közszolgálati hírügynökség felügyeletét és vezetõinek kinevezését törvényben kell szabályozni.
Az Alkotmánybíróság - egyidejûleg - rámutatott arra, hogy a sajtószabadság nemcsak a szabad véleménynyilvánítás, hanem a véleményformáláshoz szükséges információszerzés jogát is magában foglalja. Az államot - a sajtószabadsághoz fûzõdõ alapjogok érvényesítésének feladatán kívül - intézményvédelmi kötelezettség is terheli. Ez azt jelenti, hogy amíg az alkotmány kifejezetten nevesíti a közszolgálati hírügynökség kategóriáját, addig alkotmányos követelménynek minõsül legalább egy ilyen intézmény fenntartása.
A javaslat elkészítésénél zsinórmértékül szolgált az Alkotmánybíróság által megfogalmazott azon követelmény érvényesítése, mely szerint ki kell zárni, hogy valamely párt, társadalmi szervezet, illetve állami szerv a közszolgálati hírügynökségben a hírszolgáltatási tevékenység tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhasson.
(16.50)
A megoldást egy többpólusú rendszer kialakítása jelentette. Ennek lényege, hogy az MTI-vel összefüggésben hatásköröket gyakorló különbözõ szervek egymáshoz való viszonyára a fékek és egyensúlyok elve jellemzõ. Különös körültekintést igényelt az elõkészítés során továbbá annak a szervezeti keretnek a kialakítása, amely az optimális feltételeket biztosítja a nemzeti hírügynökségi tevékenység ellátásához, és egyben szavatolja az alkotmányos garanciák érvényesülését is.
Végezetül a kodifikáció során törekedtünk arra, hogy ahol a hírügynökségi tevékenység speciális jellege nem igényel eltérõ szabályozást, a szabályozási tárgykör hasonlóságára tekintettel alkalmazzuk azokat a megoldásokat, amelyek a médiatörvényben egyszer már széles konszenzus mellett törvényi szintre emelkednek.
Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a törvényjavaslat súlyponti elemeit, elsõsorban arra koncentrálva, hogy milyen jogi garanciákkal biztosítható az MTI szakmai függetlensége, másképp fogalmazva a meghatározó befolyás tilalmának érvényesítése. A Magyar Távirati Iroda, amely kép- és híranyagok szolgáltatásával foglalkozik, valójában vállalkozási típusú tevékenységet lát el, és ennek a társasági forma felel meg leginkább. Ezért a javaslat értelmében az MTI egyszemélyes, állami tulajdonú részvénytársaságként mûködne. A részvénytársaság a gazdasági társaságokról szóló törvényhez képest részben eltérõ szabályok szerint mûködne. Az eltérés lehetõségét a társasági törvény megadja, szükségességét pedig az indokolja, hogy a részvénytársaság alapítója az Országgyûlés.
Ezzel kapcsolatban bizonyos aggályok is felvetõdtek, melyek lényege abban foglalható össze, vajon az alapító jogait az Országgyûlés miként képes gyakorolni. A problémát a javaslat úgy oldja meg, hogy a tulajdonosi jogokat megosztva a részvénytársaság mûködésével összefüggõ legfontosabb jogosítványok gyakorlását az Országgyûléshez telepíti, mely azokról az alapító okiratban, továbbá a mérleg- és eredménykimutatás jóváhagyása során határoz. A tulajdonosi jogok megosztása jegyében a részvénytársaság egyik meghatározó szerve a tulajdonosi tanácsadó testület, amelynek tagjait a pártok paritásos alapon jelölik. A testület hatáskörébe tartozik többek között: a részvénytársaság elnökének kinevezésére, illetõleg felmentésére irányuló javaslattétel; az elnök tevékenységének éves értékelése; a részvénytársaság felügyelõbizottsága egyik tagjának megválasztása, illetve a könyvvizsgáló megbízása.
Összefoglalva megállapítható, hogy a testülethez a tulajdonosi jogok közül az operatívabb tevékenységet igénylõ hatáskörök kerültek. Ehhez igazodik a testület rugalmas mûködési rendje is, mert szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. A részvénytársaság ügyvezetését a javaslat szerint az elnök látja el, aki nyilvános pályázat alapján kerül kinevezésre.
A javaslat megteremti azokat a kontroll mechanizmusokat, amelyek meggátolják az esetleges elnöki túlhatalom kialakulását. Így például a testület a korábban említetteken kívül folyamatosan ellenõrzi, hogy a részvénytársaság elnöke a pályázatában foglalt célkitûzéseket mennyiben valósítja meg, a felügyelõbizottság pedig egyebek mellett az elnöktõl bármikor jelentést kérhet. A parlamenti ellenõrzést pedig az biztosítja, hogy az elnök évente írásban beszámol az Országgyûlésnek a részvénytársaság tevékenységérõl. A részvénytársaság gazdálkodásának belsõ ellenõrzését a háromtagú felügyelõbizottság látja el. A felügyelõbizottság egyrészt tipikus felügyelõbizottsági feladatokat lát el: így jogában áll a részvénytársaság dolgozóitól jelentést, felvilágosítást kérni, a részvénytársaság iratait megvizsgálni, illetve szakértõvel a társaság költségére megvizsgáltatni.
Ugyanakkor az általánostól eltérõ szervezeti rendszer szükségessé teszi a felügyelõbizottság hatáskörének bõvítését olyan irányban, hogy az ne csak utólagos kontrollt gyakoroljon. Erre figyelemmel a felügyelõbizottság elõzetes jóváhagyására van szükség meghatározott értékhatár feletti szerzõdések megkötéséhez, valamint a részvénytársaság díjszabásának jóváhagyásához. E jogkörök az operatív irányítást végzõ elnök hatékony ellensúlyát képezik, ami azért különösen fontos, mert a részvénytársaságban igazgatóság nem mûködik. A felügyelõbizottság széles körû jogosítványokkal való felruházása egyébként nem idegen a fejlett európai országok - különös tekintettel a német jogterületre - társasági jogi szabályozásától.
Hangsúlyozni kell azt is, hogy az MTI gazdálkodását mint külsõ szerv az Állami Számvevõszék is ellenõrzi. Az MTI mûködésének kulcskérdése a kiegyensúlyozott pénzügyi feltételek megléte. Ennek elõfeltétele a megfelelõ gazdasági önállóság biztosítása mellett a kellõ állami garancia megléte, hiszen az MTI közszolgálati feladataira tekintettel nem tehetõ ki teljes egészében a piaci viszonyok hatásának.
Az állam intézményvédelmi kötelezettségébõl eredõen köteles garantálni a hírügynökség mûködésének anyagi feltételeit. Erre figyelemmel a javaslat biztosítja, hogy az állam - amennyiben ez a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges - a központi költségvetés Országgyûlés fejezetében a részvénytársaságot a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges mértékû céltámogatásban részesíti, kizárva ezzel, hogy az MTI tevékenysége ellehetetlenüljön.
Végül, de nem utolsósorban a javaslat a zökkenõmentes átalakulási folyamat érdekében pontosan meghatározza az átalakulás egyes fázisait, minden esetben megjelölve azt a határidõt, amely alatt az adott átalakulási szakasznak be kell fejezõdnie. Ezen túlmenõen a médiatörvényben már bevált szabályokat tartalmaz annak érdekében, hogy az átalakulás következtében a dolgozói érdekek ne sérülhessenek.
Tisztelt Országgyûlés! A törvényjavaslat széles körû egyeztetés eredményeként került a kormány, majd az Országgyûlés elé. A parlamenti pártok három alkalommal fejtették ki észrevételeiket a javaslattal kapcsolatban, és a szakmai és érdekképviseleti szervek - köztük természetesen elsõsorban a Magyar Távirati Iroda és annak közalkalmazotti tanácsa - is hozzájárulhattak észrevételeikkel az eredményes kodifikációhoz. Az elõkészítés során számos indítvány elfogadásra és a törvényjavaslatba beiktatásra került.
Ezúton szeretnék köszönetet mondani a résztvevõknek a konstruktív együttmûködésért. Kérem, hogy a kifejtettek alapján támogassák a törvényjavaslatot benyújtott formájában, és ezzel segítsék elõ, hogy a nemzeti hírügynökség az alkotmányos követelményeknek megfelelõ szabályozás szerint folytathassa mielõbb tevékenységét. Köszönöm szépen figyelmüket. (Általános taps.)