CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közelmúltban több felsõ szintû vezetõi nyilatkozat látott napvilágot, mely jövõ évre a gazdaságnak, a lakosságnak egyaránt kedvezõ változásokat jósol. Az eredményeket azonban várakozási szinten is erõsen beárnyékolja a korrupció és a feketegazdaság.
A kormány a jövõ év végére be akarja fejezni a privatizációt, gazdasági átalakulásunk e legfontosabb mûveletét, mely eredményeinket is meghatározóan befolyásolja. Ez felveti azt a súlyos kérdést, hogy ez igen fontos területet hogy lehet megfelelõbben mûködtetni?
Biztosítani kellene átláthatóságát, hogy ne lehessen a korrupció az összefonódások táptalaja. Ezért átgondolásra ajánljuk a parlament, a kormány számára a privatizáció mûködtetésének szabályait. E téma érintésénél le kell szögeznünk, támogatjuk a privatizációt, mint a gazdasági átalakulás fõ formáját, de nem támogatjuk azt a privatizációt, mely a súlyos terheket viselõ lakosság szemében a közelmúltban felszínre került jelenségekhez hasonló botrányokat okoz.
A privatizáció átláthatóbbá tételét az új miniszter asszony is megígérte, amit örömmel üdvözlünk. Azonban átgondolandó, hogy lehetséges-e ez, amíg az ÁPV Rt. mintegy kormány- részvénytársaság formájában mûködik. Mint részvénytársaság nem tartozik a kincstár körébe, azonban ahhoz hasonló szorosabb elszámolási körbe kellene helyezni. A magyar állam tulajdona ugyanis az alkotmány szerint nemzeti vagyon, és nem kormányvagyon.
Az ÁPV Rt. által vállalt vagyoni kötelezettségvállalások mögött a magyar állam mögöttes vagyoni helytállási kötelezettsége áll, azonban a döntésekre az Országgyûlésnek nemhogy valamiféle ráhatása lenne, de még rálátása sincs, legfeljebb utólagosan a beszámolókban vagy a költségvetésben. Bármilyen formában mûködik a privatizáció, felül kell vizsgálni, hogy gyakorlatilag mi minõsül üzleti titoknak, s ezt a lehetõ legszûkebb körbe kell vonni.
Felül kell vizsgálni - véleményünk szerint - vajon helyes-e, hogy az ÁPV Rt. számvitelének, könyvvezetésének éves beszámolókészítésének elõírásait sok tekintetben kormányrendelet szabályozza. Felül kell vizsgálni, hogy a privatizáció során felhasznált kárpótlási jegyek esetében nem érte-e sérelem elsõsorban az eredeti kárpótlásra jogosultakat, s a jövõben ennek lehetõségét ki kell zárni, utólag pedig kompenzációt kellene biztosítani. Egyes kárpótlásra jogosultak ugyanis joggal érzik visszaállamosításnak a sérelmüket történt cserearány- változásokat. Kárpótlási jegy és részvény a privatizáció folyamatában ugyanannál a cégnél változott. Így történt például - tájékozódásunk szerint - a Mol Rt. privatizációjánál. Ilyen esetben véleményünk szerint kompenzációt kellene biztosítani.
Felvetéseinket nem a privatizáció ellen, hanem a helyes és tiszta magánosítás érdekében tesszük, valamint az egész ország és társadalom érdekében. Felvetéseinket nem a vizsgálóbizottság eredményeinek mintegy megelõlegezéseként akarjuk megtenni, azonban a bujkáló, de már tetten ért valóság, az ismert jogszabályi környezet elég alapot ad arra, hogy felvessük mindezeket az általam elmondottakat.
Ezt úgy gondoljuk, hogy meg kell tennünk annál is inkább, mivel a korrupciós bûncselekmények feltárási százaléka igen alacsony, s a közelmúltban elhangzott jogászi vélemények szerint igen nehezen javítható ez a feltárási százalék. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a jobb oldali padsorokban.)