CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tegnap napirend elõtt már üdvözöltük a romániai változásokat, elsõsorban az ott élõ magyar kisebbség szemszögébõl. Én óvnék attól a felfogástól, mely szerint az alapszerzõdés megkötése hozzájárult volna ezekhez a kedvezõ változásokhoz.
Véleményem szerint itt egy történelmi folyamatról van szó: a kommunizmus egyik legszörnyûbb rendszerének, a Ceausescu- rendszernek a bukása után felvillant a remény, hogy talán Romániában demokratikus irányban indul el a történelmi fejlõdés. Azonban ez megtört, és az ottani magyar kisebbség számára rosszabbodtak a körülmények.
Ebben a folyamatban most egy komoly törés következett be, amit mindenképpen üdvözölnünk kell. És ha így mérlegeljük a történteket az alapszerzõdés szemszögébõl, akkor azt kell megállapítanunk, hogy nyilvánvaló, hogy az alapszerzõdés megítélésének az ismérve az, hogy milyen kondíciókat tudott elérni a magyar kormány, elsõsorban a kisebbség szempontjából, az autonómiatörekvések szempontjából.
Most valószínûnek tûnik, hogy az elõzõ rendszerrel, amelyik most a szabad választásokon megbukott, sokkal nehezebb volt jobb kondíciókat elérni, mint esetleg a mostanival. Ebbõl következik az ellenzéknek az a gondolata, hogy várni kellett volna az alapszerzõdés megkötésével.
Ezzel együtt az egész kérdést hangsúlyozottan az ott élõ magyar kisebbség szemszögébõl kell megítélni, és úgy gondolom, hogy a várhatóan rövidesen sorra kerülõ ratifikációs vitában is elsõsorban azt kell nézni, hogy mi az a kialakult helyzetben, ami az õ számukra kedvezõ, és ami az õ számukra reményt nyújt. Köszönöm szépen. (Taps a KDNP padsoraiban.)